Mi számít alacsony testhőnek? Ez számos tényezőtől, állapottól és a vizsgált személy nemétől, korától is függ. A mindenki által ismert hőmérsékleti tartomány egy felnőtt esetében a 36-37 Celsius fok, de ez egyénenként eltérhet, akár néhány tizedet is.
Az étkezést követően az anyagcsere beindulását, gyorsulását jelezheti valamivel nagyobb hő, tehát ha étkezés után 20-30 perccel mérünk, tapasztalhatunk némi emelkedést a lázmérő skáláján. Gyermekkorban a gyors anyagcsere folyamatoknak köszönhetően a táplálékot, magasabb hőfokú energiává alakítjuk át, így a testhő is magasabb lehet. Az idősebbeknél jellemzően alacsonyabb testhőmérséklet sem jelent feltétlenül problémát.
Van különbség a bőrfelület és az úgynevezett maghőmérséklet mért adatok között is. Amennyiben fülben, szájban (a nyelv alatt) vagy végbélben mérünk (ahol közvetlenül a nyálkahártya hőmérsékletét tudjuk mérni) akár 0,5 fokkal is lehet magasabb az érték egy hónaljban mért adatnál.
Mutatjuk mi számít alacsony testhőnek és hol mérve:
Hipotermia, azaz a szervezet fokozott mértékű kihűlése komoly veszélyt, akár halált is okozhat, ezért a tartósan alacsony testhőmérsékletnél elkerülhetetlen a szakorvosi kivizsgálás.
A pajzsmirigy által termelt hormonok szabályozzák szervezetünk energiaháztartását. A T4 hormon, amely részben a pajzsmirigyben, valamint a testben átalakul T3 hormonná. Ez a két hormon együttesen számos testi funkcióért felel: szívverés, anyagcsere és a testhőmérséklet. Gyakori a krónikussá vált alacsony testhőmérsékletnél a pajzsmirigy alulműködés, ezért mindenképp javasoljuk már az előzetes tűneteknél az alapos kivizsgálást!
Foglaljon minél előbb időpontot egy alapos kivizsgálásra, szakértő orvosainkhoz!
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.