Mi számít alacsony testhőnek? Ez számos tényezőtől, állapottól és a vizsgált személy nemétől, korától is függ. A mindenki által ismert hőmérsékleti tartomány egy felnőtt esetében a 36-37 Celsius fok, de ez egyénenként eltérhet, akár néhány tizedet is.
Az étkezést követően az anyagcsere beindulását, gyorsulását jelezheti valamivel nagyobb hő, tehát ha étkezés után 20-30 perccel mérünk, tapasztalhatunk némi emelkedést a lázmérő skáláján. Gyermekkorban a gyors anyagcsere folyamatoknak köszönhetően a táplálékot, magasabb hőfokú energiává alakítjuk át, így a testhő is magasabb lehet. Az idősebbeknél jellemzően alacsonyabb testhőmérséklet sem jelent feltétlenül problémát.
Van különbség a bőrfelület és az úgynevezett maghőmérséklet mért adatok között is. Amennyiben fülben, szájban (a nyelv alatt) vagy végbélben mérünk (ahol közvetlenül a nyálkahártya hőmérsékletét tudjuk mérni) akár 0,5 fokkal is lehet magasabb az érték egy hónaljban mért adatnál.
Mutatjuk mi számít alacsony testhőnek és hol mérve:
Hipotermia, azaz a szervezet fokozott mértékű kihűlése komoly veszélyt, akár halált is okozhat, ezért a tartósan alacsony testhőmérsékletnél elkerülhetetlen a szakorvosi kivizsgálás.
A pajzsmirigy által termelt hormonok szabályozzák szervezetünk energiaháztartását. A T4 hormon, amely részben a pajzsmirigyben, valamint a testben átalakul T3 hormonná. Ez a két hormon együttesen számos testi funkcióért felel: szívverés, anyagcsere és a testhőmérséklet. Gyakori a krónikussá vált alacsony testhőmérsékletnél a pajzsmirigy alulműködés, ezért mindenképp javasoljuk már az előzetes tűneteknél az alapos kivizsgálást!
Foglaljon minél előbb időpontot egy alapos kivizsgálásra, szakértő orvosainkhoz!
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.