A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már előrehaladott stádiumról beszélhetünk. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség első, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebből a szempontból.
Mammut 2.- 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5. 5.emelet
Cukorbetegség részeletes terápiájáról, modern kezelési lehetőségkről (szöveti cukor monitorozásról) olvasson bővebben a CUKORBETEGKÖZPONT weboldalán.
A 2-es típusú cukorbaj elsődleges rizikótényezője az elhízás (különösen a hasra történő, úgynevezett alma-típusú), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsírszint. A legújabb kutatások szerint a zsírszövetek inzulinra adott válaszreakcióinak különbsége lehet az oka annak, hogy az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség gyakoribb az elhízással élő férfiaknál a nőkhöz képest. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász, diabetológus elmagyarázta az eredményeket és a komplex kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A terhesség során azoknak a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak. Ha feltűnően nagy súlyú baba jön világra, az is okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére.
Bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké.
Egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbajra, ilyen például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például Cushing-szindróma, pajzsmirigy túlműködés), valamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma. Kapcsolódó cikkünk
Az elhízással küzdő férfiakat gyakrabban érinti az inzulinrezisztencia
Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg még más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. Ez olyannyira igaz, hogy egy vizsgálat szerint már az élet első két évében megjelenő stressz-faktorok növelik az esélyét egy későbbi cukorbetegségnek. A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulin-rezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái.
Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelődés végképp elégtelenné válik a szükségletekhez képest. A csökkent glükóz-toleranciára terheléses vércukor-vizsgálattal derülhet fény. A glükóz (vércukor) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) takarja az említett állapotot.
Fontos tudni, hogy megfelelő kezeléssel ez a helyzet az esetek egy részében még visszafordítható.
A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a kedvezőtlen körülmények hatására a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni magát, a táplálkozását, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt.
Minél több rizikófaktor van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen gyanakodni kell és el kell végeztetni egy vércukorszint-mérést, ha:
A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet.
Az 1-es típusú cukorbetegségnél cukor jelenik meg a vizeletben és előfordulhat kómás állapot is.
A 2-es típusú cukorbetegség tünetei is nagyon hasonlóak, csak sokkal lassabban alakulnak ki. Ugyanakkor gyanúra adhat okot, ha acetonszagú a lehelet, ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás és a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás nehezíti a helyzetet.
Bővebben a cukorbetegség tüneteiről itt olvashat.
1. típusú cukorbetegség: A cukorbetegek 7-10 százalékát érinti, és a hiedelemmel ellentétben nem csak gyerekkorban alakulhat ki. A hasnyálmirigysejtek pusztulása miatt a szervezet nem képes inzulint termelni, amely szabályozza a sejtek cukorfelvételét. Ennek következtében a vérben megemelkedik a cukorszint egészen addig, amíg a sejtek cukorhoz nem jutnak. Az inzulintermelődés a korai fázisban fokozatosan csökken, először akkor, amikor érkezés után megemelkedik a vércukorszint. A folyamat egyre fokozódik, és lassan, akár évek alatt kialakulhat a teljes inzulinhiány. Kezelésének alapja a megfelelő inzulinterápia.
2. típusú cukorbetegség: A jó életkörülmények terjedésével párhuzamosan szaporodik járványszerűen a 2. típusú cukorbetegek száma már a gyermekek közt is. Ebben az esetben relatív inzulinhiányról van szó, vagyis arról, hogy a szervezetnek annyi inzulinra lenne szüksége, amennyit már nem képes előállítani. Terápiájának sarokpontjai a megfelelő diéta és a testmozgás, amelyek célja a testsúly és az inzulinérzékenység normalizálása, súlyosabb esetben az inzulinkezelés.
Terhességi cukorbetegség: A terhesség során kialakult cukorbetegség a nők egyre nagyobb százalékát érinti. Az állapot kezelése kiemelet jelentőségű a magzat és az anya egészségnek megőrzése érdekében is.
A cukorbetegség szűrése kiemelkedően fontos, hiszen korai felismerésével a szövődmények elkerülhetőek, a vércukorszint normalizálásával teljes életet lehet élni.
Kinek fontos cukorbeteg szűrésen részt vennie:
Bővebben a cukorbetegség szűrésről itt olvashat.
A cukorbetegség kezelésének módja:
A cukorbetegség kezelése nagyban függ az alapbetegség fajtájától (1-es típusú, 2-es típusú stb.) így mindenféle képpen orvosi vizsgálat szükséges bármely kezelés megkezdése előtt.
A cukorbetegség kezeléséről itt olvashat bővebben.
A szöveti cukormonitorozás (CGM, Continuous Glucose Monitoring) egy forradalmi technológia, amely a cukorbetegség kezelésének egyik kulcsfontosságú eszközévé vált. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a páciensek és orvosaik folyamatos információt kapjanak a vércukorszint alakulásáról, ezáltal elősegítve a pontosabb és biztonságosabb terápiás döntéseket.
A CGM-rendszerek egy apró szenzort alkalmaznak, amelyet a bőr alá helyeznek, jellemzően a has vagy a kar területén. Ez a szenzor a szöveti folyadékban található glükózkoncentrációt méri, amely szoros összefüggést mutat a vércukorszinttel. Az adatokat a szenzor egy kis készülékhez vagy egy okostelefonhoz továbbítja, ahol valós időben megjeleníthetők és elemezhetők. Az eszközök riasztásokat is küldhetnek, ha a vércukorszint veszélyesen alacsony vagy magas tartományba kerül.
A hagyományos vércukormérők (ujjbegyszúrásos módszer) csak egy-egy adott pillanatban mutatják a vércukorszintet. Ezzel szemben a CGM folyamatos adatokat szolgáltat, így nyomon követhető a vércukorszint dinamikája, beleértve az emelkedéseket és csökkenéseket is. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik hajlamosak a hipoglikémiára vagy jelentős vércukorszint-ingadozásokra.
A szöveti cukormonitorozás segít az étkezések, testmozgás, stressz vagy más tényezők vércukorszintre gyakorolt hatásainak jobb megértésében. Ez lehetővé teszi az inzulinadagolás és az étrend precízebb beállítását.
A szöveti cukormonitorozás különösen ajánlott:
További információért látogasson el a Cukorbetegközpont weboldalára.
Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Para Györgyi
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.