FSH hormon

FSH hormonnal kapcsolatos szolgáltatásaink
Mi a tüszőstimuláló hormon (FSH)?
Mi az FSH funkciója?
Mi váltja ki az FSH termelést?
Mi a normális FSH-szint?
Mi a normális FSH-szint a teherbeeséshez?
Mi okozhat a magas FSH-szintet?
Mi okozhat alacsony FSH-szintet?
Milyen tünetei vannak a kóros FSH-szintnek?
Milyen teszt méri az FSH-szintet?

FSH hormonnal kapcsolatos szolgáltatásaink

Laborvizsgálatok: hormonszint mérés
Endokrinológiai vizsgálat
Képalkotó vizsgálatok

Mi a tüszőstimuláló hormon (FSH)?

A tüszőstimuláló hormon (FSH) egy olyan hormon, amit az agyalapi mirigy állít elő és bocsát ki. A hormonok olyan anyagok, amelyek a termelődési helyüktől távol a szervezet különböző funkcióit szabályozzák. A véráramon keresztül üzeneteket közvetítenek a különböző szervekhez, szövetekhez. Ezek a jelek közlik a testtel, hogy mit és mikor kell tennie. Az FSH szerepet játszik a szexuális fejlődésben és a szaporodásban, befolyásolja a petefészkek és a herék működését. Az FSH a nevét a petefészek tüszőkre gyakorolt hatása miatt kapta, amelyek a petefészkekben lévő petesejteket tartalmazó, folyadékkal teli kis zsákok.

Mi az FSH funkciója?

Az FSH egy olyan hormon, amelynek számos különböző funkciója van. Különbözőképpen hat, attól függően, hogy az egyénnek milyen nemi szervei (ivarmirigyei) vannak, és milyen életkorban van.

Az FSH funkciója a magzati fejlődésben

A terhesség második és harmadik trimeszterében (a 13. héttől a terhesség végéig) a magzat agyalapi mirigye FSH-t és LH-t bocsát ki. Ezek a hormonszintek a terhesség közepén érik el csúcspontjukat, amikor a magzatban megérik az első petefészek tüsző, illetve a herékben az ennek megfeleltethető tubulus.

Az FSH működése a pubertás alatt

Az FSH-szintek általában alacsonyak a gyermekeknél. A pubertás közeledtével (általában 10 és 14 éves kor között) a hipotalamusz gonadotropin-felszabadító hormont (GnRH) termel, amely beindítja az FSH és az LH termelődését. Ezzel megkezdődnek a nemi érettség és a fejlődés felé vezető változások.
A fiúknál az FSH és az LH együtt indítja be a herékben a tesztoszteron termelését. Ez a hormon felelős a pubertáskori változásokért (például a testszőrzet növekedéséért, hang mélyüléséért) és a spermiumok termeléséért.
Lányoknál az FSH és az LH arra készteti a petefészkeket, hogy ösztrogén termeljenek. Ez a hormon felelős a pubertáskori változásokért, például a mell fejlődéséért és a menstruációért.

Az FSH működése fogamzóképes korú, menstruáló nőknél

A menstruáló nők esetében az FSH fő funkciója a menstruációs ciklus szabályozásának elősegítése. Konkrétabban az FSH serkenti a petefészekben lévő tüszőket, hogy növekedjenek és előkészítsék a petesejteket az ovulációra, kilökődésre. Ahogy a tüszők mérete növekszik, elkezdenek ösztrogént és kis mennyiségű progeszteront bocsátani a vérbe.
Minden hónapban a menstruációs ciklus 6. és 14. napja között az FSH hatására az egyik petefészekben lévő tüszők elkezdenek érni. A 10. és 14. nap között azonban a fejlődő tüszők közül az egyik ,,kiválasztódik”, csak az egyikben alakul ki teljesen érett petesejt. A menstruációs ciklus 14. napja körül az LH hirtelen megugrása hatására az érett tüsző megreped és kibocsátja a petesejtet (ovuláció). Az ovuláció után a megrepedt tüsző sárgatestet (egy ideiglenes endokrin mirigyet) képez, amely nagyobb mennyiségű progeszteront termel. A progeszteron gátolja az FSH felszabadulását, és segít előkészíteni a méhnyálkahártyát a terhességre.
A petesejt megkezdi ötnapos útját a petevezetéken keresztül a méhbe. Ekkor, ha egy spermium sikeresen megtermékenyíti a petesejtet, az terhességhez vezet. Ha nem történik megtermékenyítés, a ciklus vége felé a sárgatest lebomlik. A progeszterontermelés emiatt csökken, az FSH felszabadul a gátlás alól és szintje újra megemelkedik. Ezzel elkezdődik a következő menstruációs ciklus a ciklus eleji vérzéssel.

Az FSH működése a férfiaknál

A férfiaknál az FSH serkenti a spermiumtermelést. A spermiumok képződéséhez a herékben lévő tesztoszteronra (LH hatására képződik itt) is szükség van, így az FSH és a tesztoszteron együtt koordinálja a spermiumok termelődését.

Mi váltja ki az FSH termelést?

A hipotalamusz-hipofízis-gonád tengelynek nevezett összetett hormon visszacsatolási rendszer szabályozza az FSH-szintet. Ha ebben a rendszerben bármelyik mirigy vagy szerv nem működik megfelelően, akkor a rendszerben részt vevő hormonok szintje rendellenesen megváltozhat, számos szövődményt okozva.
A hipotalamusz gonadotropin felszabadító hormont (GnRH) bocsát ki, amely az agyalapi mirigyet arra serkenti, hogy FSH-t, valamint LH-t szabadítson fel. A hipotalamusz impulzusokban (kis, rövid impulzusok) bocsátja ki a GnRH-t, az alacsony impulzusfrekvenciák több FSH termelést, a magas impulzusfrekvenciák pedig több LH termelést váltanak ki.
A felszabaduló FSH és LH a véráramban utazik, majd a herékben vagy a petefészkekben lévő receptorokhoz kötődik. Így az FSH az LH-val együtt képes a herék és a petefészkek működését irányítani.
Cserébe a herék vagy a petefészkek által termelt hormonok szabályozzák a hipotalamusz által termelt GnRH mennyiségét, így kontroll alatt tartják azt. Azonban ez a szabályozó rendszer könnyen sérülhet. 

Mi a normális FSH-szint?

A normál FSH szintek kortól és nemtől függően változnak. Azt is fontos megjegyezni, hogy az FSH-szintek normál tartományai laboronként eltérőek lehetnek.

Normális FSH-szintek férfiak esetén:

• A pubertás előtt: 0-5,0 mIU/mL.
• A pubertás alatt: 0,3-10,0 mIU/ml.
• Felnőttkorban: 1,5-12,4 mIU/ml.

Normális FSH-szintek nőknél:

• A pubertás előtt: 0-4,0 mIU/mL.
• Pubertás alatt: 0,3-10,0 mIU/ml.
• Menstruáló emberek: 4,7-21,5 mIU/mL.
• Menopauza után: 25,8-134,8 mIU/ml.

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  FSH- kóros értéke teherbeesési nehézségeket is okozhat - Endokrin Központ
  Tudjon meg mindent a klimax kezeléséről - Nőgyógyászati Központ
  Meddőség kezelése - Nőgyógyászati Központ
  Férfimeddőség - Urológiai Központ
   

Mi a normális FSH-szint a teherbeeséshez?

A termékenység meghatározásához az FSH vizsgálat időzítése alapvető fontosságú. A menstruáló hölgyek esetében az FSH-szintek napról napra változnak a menstruációs ciklus során. A termékenységi vizsgálatokhoz az FSH-vérvizsgálatot a menstruációs ciklus 3. napján kell elvégezni (az 1. nap a menstruáció kezdetének napja). Azoknál az embereknél, akiknél a 3. napi FSH-szint alacsonyabb volt 15 mIU/mL-nél, nagyobb volt az esélye annak, hogy egy IVF-kísérlet során teherbe essenek, mint azoknál, akiknél az FSH-szint 15 mIU/ml és 24,9 mIU/ml között volt. A 25 mIU/ml feletti FSH-szinttel rendelkezők esetében a terhesség aránya kísérletenként még alacsonyabb volt.

Mi okozhat a magas FSH-szintet?

Leggyakrabban az FSH magas szintje a petefészkekben vagy a herékben fennálló probléma jele lehet. Ha az ivarmirigyek nem tudnak elegendő ösztrogént, tesztoszteront és/vagy inhibint termelni, akkor az agyalapi mirigy FSH-termelésének megfelelő visszacsatolási hurokja megszűnik, és mind az FSH, mind az LH szintje emelkedik. Ezt az állapotot elsődleges hipogonadizmusnak nevezik. Az elsődleges hipogonadizmus lehet veleszületett vagy életünk során szerzett.

Az elsődleges hipogonadizmus veleszületett formái közé tartoznak:

• Klinefelter-szindróma
• Turner-szindróma
• Androgén-érzéketlenségi szindróma
• Bizonyos enzimhiányok (nagyon ritka)
• Szerzett elsődleges hipogonadizmust okozhatnak:
• Ivarszerveket érő toxinok, például sugárkezelés vagy kemoterápia
• A petefészkek vagy a herék károsodása vagy sérülése
• Nemi hormonok csökkenése az öregedéssel (pl. menopauza idején természetes módon emelkedik meg az FSH-szint)
• Bizonyos autoimmun állapotok
• Fertőzések, például mumpsz

Mi okozhat alacsony FSH-szintet?

A normálisnál alacsonyabb FSH-szintek általában a pubertáskori fejlődés hiányosságaihoz vezetnek a gyermekeknél. Felnőtteknél gyenge petefészek- vagy hereműködéshez vezetnek, ami meddőséget okozhat. Ezt az állapotot másodlagos hipogonadizmusnak nevezik, és általában az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz problémái okozzák, például valami nyomást gyakorol az agyalapi mirigyre vagy a hipotalamuszra, vagy károsodottak. A leggyakoribb ok az agyalapi mirigy adenoma. Ha az adenóma nagyméretű, az blokkolhatja a mirigy véráramlását. Hipotalamuszt érintően előfordulhat még Kallmann szindróma is.

Milyen tünetei vannak a kóros FSH-szintnek?

A gyermekek abnormálisan magas FSH-szintje korai pubertást okozhat. Azonban az FSH szint változása (akár emelkedés, akár csökkenés) legyakrabban hipogonadizmussal jár. A hipogonadizmus tünetei a kortól és nemtől függően változnak.

A hipogonadizmus tünetei újszülötteknél a következők lehetnek:

• Rendellenesen kicsi pénisz
• Le nem szállt herék

A gyermekkori hipogonadizmus tünetei lehetnek:

• Hiányzó mellfejlődés lányoknál
• Nincs menstruáció (amenorrea) vagy késleltetett menstruáció
• A herék megnagyobbodásának hiánya fiúknál
• Növekedés elmaradása a serdülőkorban

A férfiak hipogonadizmusának tünetei a következők:

• A szex iránti érdeklődés elvesztése
• Fáradtság
• Meddőség, valószínűleg a spermiumhiány miatt
• Erekciós zavarok
• Mellnagyobbodás (gynecomastia)
• Az izomtónus csökkenése
• Kevesebb arc- vagy testszőrzet

A hipogonadizmus tünetei nőknél:

• A szex iránti érdeklődés elvesztése
• Fáradtság
• Meddőség, valószínűleg az ovulációs problémák miatt
• Hőhullámok
• Szabálytalan menstruáció vagy menstruáció hiánya
• A szeméremszőrzet elvesztése

Milyen teszt méri az FSH-szintet?

Az FSH szintje vérvizsgálattal mérhető. Az orvos több okból is elrendelhet FSH-vérvizsgálatot, és további hormonvizsgálatokat is elrendelhet, hogy segítsen a diagnózisban. Például LH, tesztoszteron, ösztradiol és/vagy progeszteron. Általánosságban ezek a vizsgálatok segíthetnek meghatározni a meddőség okát, a petefészek vagy a herék működési zavarát. Segítséget nyújtanak az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz állapotainak diagnosztizálásában, amelyek befolyásolhatják az FSH-termelődést. Nőknél az FSH-szint mérés segít továbbá a menstruációs rendellenességek kivizsgálásában. Valamint annak előrejelzésére, hogy mikor lépnek be a nők a menopauzába. Gyermekek esetében az FSH és LH vérvizsgálatokat a késleltetett vagy korai pubertás diagnosztizálásához használják.

Téma szakértői

Dr. Bérczy Judit

endokrinológus, belgyógyász

Dr. Margitai Barnabás

nőgyógyász, életmód orvos

Dr. Hernádi Balázs

szülész-nőgyógyász

---