Hashimoto étrendi kezelése

A Hashimoto betegség

A pajzsmirigy egy belső elválasztású mirigy, amely hormonokat bocsájt ki a véráramba. Hatása szerteágazó, az anyagcsere folyamatokért felelős, a kalcium-anyagcserére, így pedig a csontok állapotára is hatással van.

A hashimoto egy gyulladásos, autoimmun eredetű pajzsmirigy betegség. Hosszú ideig lappanghat, ebben rejlik veszélye is, ugyanis hajlamosít ischeamiás megbetegedésekre, metabolikus betegségekre is. A leggyakoribb pajzsmirigybetegségként tartják számon, a jódhiányos országok lakosságának körében gyakran manifesztálódik. Nők körében jóval gyakoribb, mint férfiakban, átlagosan minden 25.-31. nő autoimmun pajzsmirigybeteg.

A hashimoto tünetei változatosak lehetnek, a hajhullástól kezdve a hízékonyságig terjednek. A pajzsmirigy hormonok hatással vannak a növekedésre, az anyagcsere állapotára is. A páciensek zöme túlsúllyal, nehéz fogyással is küzd.

A hashimoto tünetei:

• hajhullás
• fáradékonyság
• ingerlékenység
• hízékonyság
• koncentrációs zavarok

A hashimoto betegség kezelésében lényeges szerepe van a hormonpótlásnak, mely mellett az étrendnek sem elhanyagolható. Sok esetben a terápia kiegészítéseként javasolt szelén, cink, vagy jódpótlást is étrendi változtatásokkal lehet megoldani. A dietetikus által összeállított megfelelő étrenddel meg lehet támogatni a pajzsmirigy működését, ám a dietetoterápiában a betegek egyéni érzékenységét is minden esetben figyelembe kell venni, hiszen a Hashimoto betegséghez sok esetben társulhat valamilyen ételintolerancia.

Zöldség- és gyümölcsfogyasztás szerepe

A hashimoto betegség étrendjének alapját az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlások adják, tehát napi több adag zöldség- és gyümölcsfogyasztás, magas rosttartalmú köretek és zsírszegény fehérjeforrások. Ugyanakkor vannak olyan élelmiszerek, amelyek kimondottan jótékony hatásúnak bizonyulnak a pajzsmirigy működésére.

A mennyiségi zöldség- és gyümölcsfogyasztás elengedhetetlen eleme a diétának, hiszen ezek a makronutriensek gazdagok antioxidánsokban, vitaminokban, immunmoduláns és gyulladáscsökkentő anyagokban. Egy tanulmány szerint a napi több adag gyümölcs és zöldség elfogyasztása csökkenti a hashimoto, vagy pajzsmirigy alulműködés kialakulásának kockázatát.

Giotrogén növények hatása hashimoto-ban

Vannak olyan élelmiszerek, amelyek a pajzsmirigy működését befolyásolhatják, ilyenek a keresztesvirágú zöldségek, vagy a szójakészítmények. Az ezekben található giotrogén anyagok a pajzsmirigy működését, a hormonok hatását befolyásolhatják kedvezőtlen módon.

Ilyen növények például:

• kelkáposzta
• bordás kelkáposzta
• fehér répa
• köles
• fehér káposzta
• brokkoli
• kelbimbó
• karfiol
• szójabab

A pajzsmirigy működését gátolják, így kompenzációként a pajzsmirigyet fokozott működésre serkenti, amely pajzsmirigy megnagyobbodáshoz, göb kialakulásához vezethet. A jód felszívódását is gátolják, így aki jódhiányos betegek esetén pajzsmirigy alulműködéshez vezethet a keresztesvirágúak nagy mennyiségű, nyers formában való fogyasztása.

A giotrogén növények fogyasztása ezek szerint nem javasolt nyersen, nagy mennyiségben hashimoto betegség esetén. Azonban hőkezelt vagy fermentált formában már nem jelentenek magas kockázatot, így a főtt brokkolit, tofut (fermentált szójakészítmény) nyugodtan fogyaszthatják jódhiányos pajzsmirigybetegek is. A hashimoto ritkán jár jódhiánnyal, így a giotrogén növények nem feltétlen okoznak egészségügyi kockázatot.

Olajos magvak az étrendben

Az olajos magvak fogyasztását is érdemes beépíteniük a napi rutinba, hiszen ezek magas szeléntartalmúak. Kiváltképp a brazil dió, amelyből átlagosan 2 szem fedezi a napi ajánlott szelén adagot, ugyanakkor nehéz ebből a dióból pontosan bevinni a napi ajánlott szelén adagot, hiszen akár 30-512.000 mikrogramm/kg között is ingadozhat a szeléntartalma. Egyéb olajos magvak fogyasztása is ajánlott, hiszen mindegyik más-más ásványi anyag és vitamin tartalommal rendelkezik, akár a tökmagról, dióról, manduláról, vagy a kesudióról van szó.

Magas rosttartalmú köretek, pékáruk szerepe

A teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú köretek fogyasztása is jótékony hatású lehet a pajzsmirigy alulműködés, hashimoto étrendjében. Ennek hátterében a vitamin- és ásványi anyagtartalom, illetve az élelmi rostok jótékony hatásai állnak. A hashimotoban javasolt szelén pótlását is meg tudja támogatni a teljes kiőrlésű termékek fogyasztása, mivel ezekben a gabonatermékekeben is magasabb a szelén tartalom. A bennük található élelmi rostok pedig a hashimotosoknál oly gyakori túlsúly rendezésében is segítenek: vizet kötnek meg, amellyel telítettség-érzetet keltenek a gyomorban, emellett pedig az emésztésre is jótékony hatással vannak.

Finomított, feldolgozott élelmiszerek helye a diétában

A különféle cukrok, cukrozott italok, édességek fogyasztását is érdemes limitálni a hashimoto étrendjében, mivel ezek mértéktelen fogyasztása hízáshoz vezethet. Nem mellesleg pedig a pajzsmirigy betegek körében nagyobb eséllyel alakul ki diabétesz, így érdemes a cukrokat, mézet, szirupokat édesítőszerre cserélni, az élelmiszerekben jelen lévő cukrot is elkerülni.

Az édesítőszerek használata jó megoldás lehet, ám egyes kutatások rávilágítottak a mesterséges édesítőszerek TSH-szint növelő hatására. Noha egységes állásfoglalás még nem született a témában, javasolt a természetes édesítőszereket előnyben részesíteni, a mesterségesekből pedig mértékkel fogyasztani.

Ezek mellett a tápanyagszegény gyorsételek kerülése is fontos lehet, hiszen az inzulinrezisztenciát növelhetik, fogyasztások nagyobb kockázatot jelent a metabolikus betegségek kialakulására.

Vitamin és ásványianyag szupplementáció

Szelén és cinkbevitel

Szelén nemcsak a teljes kiőrlésű termékekben, hanem állati eredetű élelmiszerekben, a halakban, tenger gyümölcseiben is nagyobb arányban fordul elő, így érdemes beépíteni ezeket is a mindennapokban, akár konzerv formájában.

Cinkben gazdag állati eredetű élelmiszerek fogyasztása is javasolt heti rendszerességgel hashimotósok körében.  Kutatások mutatták ki, hogy a cinkhiány a T3 és T4 hormonok alacsony szintjéhez, a pajzsmirigy alulműködés tüneteinek megjelenéséhez vezethetnek. A húsokban és a tojásban található nagyobb mennyiségben cink, így ezek rendszeres fogyasztása javasolt.

Kalciumban gazdag élelmiszerek

A kalciumbevitelre is érdemes fokozottan ügyelni, hiszen a pajzsmirigy hormonok a csontanyagcserére is hatással vannak. A pajzsmirigy alulműködés egyik következménye lehet, hogy a csontszövet rekonstrukciója is alábbhagy a csökkent mineralizáció miatt. Egyéni tolerancia függvényében javasolt a tejtermékek fogyasztása, vagy a külsőleges kalciumpótlás.

Jódpótlás kérdése

A hashimoto kialakulásának egyik sarkalatos oka az alacsony jódbevitel, a szervezet jódhiányos állapota. Ugyanakkor egyes kutatások kimutatták, hogy a túlzott jódbevitel is vezethet pajzsmirigy problémákhoz, akár hashimotóhoz is.  Ennek hátterében a jód metabolizációja áll. Az étrendkiegészítőkből, vagy táplálékból felvett jódot a pajzsmirigy hasznosítja, mely folyamat során hidrogén-peroxid, egyfajta szabadgyök keletkezik. Ha a szervezetnek megfelelő a szelén ellátottsága, az képes semlegesíteni a hidrogén-peroxidot. Ha túl sok jód kerül a szervezetbe a megemelkedett hidrogén-peroxid káros hatással van a pajzsmirigyre. Így tehát körültekintően érdemes kezelni a jódpótlás témakörét.

Jódhiányos állapotokban a jódozott só használata, a tengeri halak és egyéb puhatestűek fogyasztása javasolt. Ugyanakkor a jódpótlás szükségességének eldöntése mindig orvosi kompetencia!

Alkoholfogyasztás hashimotóban

Az alkohol fogyasztásának limitálása is csökkentette a hashimoto kialakulásának kockázatát egyes kutatások szerint. Már a havi egyszeri, egy adagos fogyasztásra csökkentett alkoholbevitel is jó megoldás lehet.

Szükséges lehet a gluténmentes étrend?

Egyes kutatások rávilágítottak arra, hogy hashimoto betegségben jótékony hatású lehet a teljesen gluténmentes étrend. Ennek ugyan nincsen egységes, szakmai háttere, ám jópár páciens számolt be javulásról a diéta tartását követően.

A gluténmentes étrend követése Hashimoto betegségben egyes források szerint érdemi eredményt hozhat a páciens tüneteinek enyhítésében, a laborértékek javításában. Ugyanakkor azok számára, akik nem cöliákiások, vagy gluténérzékenyek, nem feltétlen szükséges gluténmentes étrendet követniük, főleg, mivel a készen kapható gluténmentes termékek magas hozzáadott cukor- és keményítőtartalmúak, amely nem előnyös egy lelassult anyagcsere állapotban.

Az azonban való igaz, hogy egyes autoimmun megbetegedések nagyobb eséllyel jelennek meg együttesen, így autoimmun pajzsmirigybetegek fokozott kockázattal rendelkeznek a cöliákia, vagyis autoimmun eredetű gluténérzékenység kialakulására. Éppen ezért a hashimoto diagnosztizálását követően érdemes kivizsgálni az esetleges cöliákia meglétét is és ez fordítva is igaz. Egy cöliákiásnál is nagyobb kockázattal manifesztálódik autoimmun pajzsmirigy probléma.

Érdemes-e tejmentes diétát folytatni?

Jelenleg nincsen egyöntetű szakmai vélemény arra vonatkozóan, hogy valóban hatásos lenne a tejmentes diéta autoimmun pajzsmirigy megbetegedések kezelésében.

Ugyanakkor egy felmérés alapján a mediterrán térségben sok hashimoto-s nő volt laktózérzékeny is egyben, melyet a pajzsmirigy betegség szövődményeként értékeltek. A TSH-t a laktózmentes diéta szignifikánsan tudta csökkenteni, ám fontos megemlíteni az egyéni toleranciát is ebben az esetben.

Amennyiben a páciens panasz nélkül el tudja fogyasztani a tejtermékeket, nem feltétlen indokolt elhagyni azokat az étrendből.

Téma szakértői

Varga Dóra

vezető dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc

Imre Noémi

dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc

Drégely Anikó

sportdietetikus

---

Forrás: https://www.mdpi.com/1660-4601/16/23/4841/htm