A pajzsmirigy betegségek nagy része gyógyszeresen kezelendő, melynek során pótolják a hiányzó hormonokat, illetve ellenkezőleg, gátolják a pajzsmirigy hormontermelését. A terápia gyakran élethosszig tart, ám ez idő alatt előfordulhat, hogy változtatni kell a dózison, esetleg más készítményre szükséges váltani. Hogy ezekre mikor van szükség, azt dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa mondta el.
Bár kevesebb szó szokott esni a túlkezelésről, ám egyáltalán nem ritka. Erre főleg az szokta felhívni a figyelmet, ha az ellenkező pajzsmirigyzavar tünetei lépnek fel. Például, ha valakit pajzsmirigy alulműködéssel túlkezelnek, akkor szapora szívverésről, idegességről, izzadásról, alvászavarról számolhat be, míg pajzsmirigy túlműködés túlkezelése esetén aluszékonyság, depresszió, bőrszárazság, alacsony pulzus és székrekedés léphet fel. Ezeket jelezni kell az orvosnak, aki laborvizsgálat után a dózis csökkentését javasolhatja.
Vannak olyan állapotok, amikor a pajzsmirigy eltávolítása szükséges. Amennyiben ezt pajzsmirigy túlműködésere használt gyógyszer szedése előzte meg, úgy a műtét után erre már nem lesz szükség. Ellenben – mivel pajzsmirigy nélkül lehet élni, de az általa termelt hormonok nélkül nem- hormonpótló terápia indokolttá válik.
A terhesség igen kényes állapot a pajzsmirigy hormontermelése szempontjából, ugyanis a baba a 16. hétig az anya pajzsmirigy hormonjaira van utalva, azt használja. Ezért, ha az anyának kevés a pajzsmirigy hormonja, akkor a baba sem fog elegendő mennyiséghez hozzájutni, ami komoly bajokat, fejlődési rendellenességeket eredményezhet. Mivel az idő előrehaladtával a baba több hormont igényel, nem ritka, amikor a várandósság során emelni kell az alkalmazott készítmény dózisán (ez természetesen semmi kárt nem okoz a magzatnál).
Amennyiben valaki pajzsmirigy alulműködéssel küzd, úgy a legtöbb esetben olyan készítményt kap, amely a T4 hormont pótolja. (A T4 egy inaktív hormon, ami átalakul az aktív T3-má). A T4 terápia előnye, hogy a T4 felezési ideje hosszabb a T3-hoz képest, vagyis a bevétel után hosszabb ideig marad a szervezetben, stabilabb lesz a vérszintje és a hatása is- mondja dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Azonban ritkán előfordulhat, hogy csupán T4 pótlás nem hozza meg a kellő eredményt, és szükség van T3 kiegészítésre is. Erre általában akkor kerül sor, ha túl magas az ún. rT3 (reverz T3) szintje (ez a T4-ből hibásan keletkezik, így inaktív hormon. A probléma nagy mennyiségű rT3-mal az, hogy képes kiszorítani a “jó” T3-at, így az a sejtekben nem tudja elvégezni a feladatát).
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.