Az inzulinrezisztencia diagnózisához szükség van a terheléses glükóz és inzulin szintek mellet az ún. HOMA index-re is. Ez utóbbi azonban sokaknál némi fejtörést okoz, ugyanis egyedül a kapott értékből még nem lehet egyértelműen következtetni az IR fennállására. A témáról dr. Koppány Viktóriát, az Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.
Amennyiben valakinél felmerül az inzulinrezisztencia gyanúja, úgy szükséges ellenőriztetni a terheléses vércukor és inzulin értékeit. A labor eredményeket tartalmazó leleten ezek mellett fellelhető az ún. HOMA index is. (Megállapításához az éhgyomi vércukor és az éhgyomi inzulin értékét kell összeszorozni, majd azt elosztani 22,5-tel). Az érték alapján megállapítható az IR gyanúja, hiszen 2 felett már mindenképp fellelhető a hajlam, ám a diagnózishoz kevés (általában 4 felett mondják ki az IR-t).
Hogy miért nem elég egyedül a HOMA index-et nézni? Ennek magyarázata, hogy ez csupán az éhomi glükóz és inzulin szintet nézi, a terheléses értékeket nem. Ebből kiindulva könnyen elképzelhető, hogy az illetőnek a referencia tartományon belül van a HOMA index értéke, mégis fennáll nála az inzulinrezisztencia. De ennek ellenkezője is igaz, vagyis ha valakinél 2 feletti, az még nem jelenti a kóros állapot meglétét- magyarázza dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája.
Az inzulinrezisztencia diagnózisához több tényezőt is figyelembe kell venni. Fontos szerepe van ugyanis a laborértékek mellett a fennálló tüneteknek is, így azokon semmiképp sem szabad átsiklani. A diagnózishoz tehát szükség van az éhomi, a 60 és a 90 perces vércukor és inzulin értékekre, a HOMA index-re és a tünetekre is. Ezek alapján mondható ki egyértelműen az IR megléte.
Az inzulinrezisztencia kezelésében nagy szerepet játszik a személyre szabott diéta és mozgásprogram, ezért a beteg lehetőleg vegye igénybe dietetikus és személyi edző segítségét is– főleg a kezdeti időszakban, amíg elsajátíthatja a számára ideális táplálkozást és edzést. Emellett orvosi javallatra bizonyos ideig gyógyszeres terápiára is szükség lehet, mellyel növelhető a sejtek inzulin érzékenysége. Amennyiben a paciens az előírásokat betartja, úgy nem csak az állapottal együtt járó kellemetlen tünetektől szabadulhat meg, de a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását is megelőzheti.
Véleményeket Dr. Koppány Viktóriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekDr. Koppány Viktória személyében egy szakmailag tökéletesen felkészült, rendkívüli empátiával rendelkező orvos személyét ismerhettem meg. A találkozásunk rendkívül megnyugtató volt számomra és határozottan bízom abban, hogy a betegségem miatt okozott probléma az Ő segítségével rendbe jön.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.