Erre a kérdésre nehéz pontos választ adni, ugyanis minden gyermek más-más ütemben fejlődik, ezért lehet, hogy valaki pár évvel előbb, illetve később lép a serdülőkorba. Ám a szakirodalom szerint amennyiben a fiúknál 14, a lányoknál 13 korig nem indul meg a folyamat, akkor az betegséget jelezhet- ezért érdemes szakemberhez fordulni. Kórosnak tekinthető az is, amikor bár a gyermeken elkezdődtek a változások, ám egy bizonyos ponton megállt.
A pubertáskor igen fontos a fejlődés szempontjából, hiszen ekkor alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, valamint a szervezet elkezd felkészülni az utódnemzésre. A lányoknál megindul a mellek megnagyobbodása, megjelenik az első vérzés, (általában 12-13 évesen), a fiúknál pedig növekedésnek indulnak a herék és a hímvessző, később pedig kialakul a férfias testalkat, valamint megindul a mutálás. Magáért a felgyorsult növekedésért a nemi hormonok felelnek. A folyamat hosszú hónapokat, akár éveket is igénybe vehet, melyet több belső elválasztású mirigy hormontermelésének összehangolt működése irányít - mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A késői serdülésnek több oka is lehet, ám a rosszabb szociális státusz, a krónikus betegségek megléte, illetve a fizikai túlterhelés mellett anatómiai, hormonális okokkal is szükséges számolni.
Fiúknál a késői serdülés esetében a növekedés is késik a társakhoz képest. Ez a probléma gyakran valamelyik szülőnél is fennállt. A késői serdülés oka lehet a hormontermelés és/vagy here működési zavara, és hátterében a GnRH-FSH/LH (hypophysis-agyalapi mirigy) tengely hibája, illetve pajzsmirigyzavar, valamint bizonyos szindrómák (pl. Prader-Willi-szindróma) állhatnak.
Lányoknál a probléma mögött gyakran petefészek-elégtelenség, Turner szindróma, genetikai okok, illetve ösztrogénhiány áll az GnRH/ LH/FSH/ elégtelen működése következtében. Ennek oka sokszor anorexia nervosa.
A serdülés késése, esetleg teljes hiánya gyakran önbizalomhiányossá teszi a gyermeket, ezért fontos a mielőbbi terápia. Ez alapos, előzetes kivizsgálás (labor, CT, MRI, csontkor meghatározása) után általában személyre szabott hormonterápiát foglal magában, mely lehet tesztoszteron/ösztrogén pótlása.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.