Az AMH megfelelő szintje igen fontos családalapításkor, hiszen minél alacsonyabb mennyiségben van jelen, annál kevesebb az esély a fogantatásra. Ám sokan nem tudják, hogy a túl magas értéke sem kívánatos, ugyanis PCOS-t is jelezhet, ami köztudottan több úton is komoly negatív hatást gyakorol a termékenységre. A magas AMH szint és a PCOS kapcsolatáról dr. Mutnéfalvy Zoltánt, az Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
A petefészkekben termelődő AMH -antimullerian hormon- kulcsszerepet játszik a nemi szervek kialakulásában, valamint hasznos információkat nyújt a reproduktív egészségi állapotról, mivel a petefészkek belsejében lévő tüszők termelik. Megfelelő fogamzókészség esetén magasabb az AMH szint, ami azt jelenti, hogy a petefészkek nagyobb petesejtellátással rendelkeznek. A nőknél az AMH szintje serdülőkorban kezd emelkedni, és 25 éves kor körül éri el a maximumát. Ezt követően, az évek múlásával az AMH szintje egyre csökken, majd a menopauza során már nincs is jelen mérhető mennyiségben.
Érdemes tudni, hogy az AMH szintjének mérése bár meg tudja mondani a petefészkek tartalékának mértékét, de azt nem, hogy a petesejtek milyen minőségűek- így nem lehet a segítségével konkrétan megjósolni, hogy mennyi a teherbeesés esélye.
Sokan úgy gondolják, hogy ha valakinek igazán magas az AMH szintje, akkor ő biztosan “szuper termékeny”. Azonban ez nem feltétlenül van így, ugyanis, ha a referenciatartományhoz képest magasabb az AMH értéke, akkor a háttérben a meddőség egyik leggyakoribb oka, a PCOS (policisztás ovárium szindróma) is meghúzódhat. Ezen kívül ritkábban, de előfordulhat, hogy a magas AMH szintet egy rosszindulatú daganat, a petefészek granulosasejtes tumora okozza.
Az AMH érték PCOS esetén jelentősen emelkedett (4 ng/ml feletti). Ilyenkor sok apró tüsző van jelen, ám domináns, repedésre kész tüsző nem alakul ki a férfi nemi hormonok túlsúlya miatt. Ez felborítja az FSH/LH egyensúlyát, így nem tud végbe menni normál tüszőérés és ovuláció. A túl sok AMH ráadásul lassítja és megakadályozza a tüszők korai érését, mivel gátolja petefészkek receptorainak az FSH-ra való érzékenységét, mely a tüszőérést serkentené.
Az AMH magas szintjének jelentősége van IVF (lombik) kezelés során is, hiszen, ha magas az AMH érték, azt jelentheti, hogy nagyobb eséllyel reagál majd az illető a termékenységi kezelésekre- ám veszélye, hogy nagyobb lehet ekkor a petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS) kockázata, ami súlyos esetben egy életveszélyes állapot, így ekkor fokozott ellenőrzés indokolt!
A PCOS egy igen összetett betegség, így kezelése több pilléren nyugszik és több orvosi szakág összehangolt munkáját igényli: a hatékony terápiához szükség van endokrinológusra, nőgyógyászra, valamint dietetikusra, esetleg mozgásterapeutára is. Nagyon fontos ekkor a megfelelő életmód követése (személyre szabott diéta+mozgás), a túlsúly leadása, ami mellett gyógyszeres kezelés is indokolt lehet- mondja dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa. A terápia hatására az AMH értéke normalizálódik, a ciklus/ovuláció rendeződik, és ezáltal a fogantatás esélye is lényegesen megnő.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.