Az akromegália igen ritka, ám súlyos endokrin megbetegedés, melynek során a benne szenvedő a túlzott növekedési hormon (GH: growth hormone) termelés miatt rendellenese növekedést tapasztal. Az állapotról, veszélyeiről és kezeléséről Prof. Dr. Góth Miklóst, az Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5
Szervezetünk működését többek között hormonok irányítják. Minden hormonnak megvan a maga szerepe, funkciója, így fontos, hogy megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre, máskülönben hiányállapotok lépnek fel. Természetesen ennek fordítottja is igaz, hiszen ugyanolyan nagy problémákat okozhat az, ha valamiből túl sokat termel a szervezet. Így van ez a növekedési hormonnal is, hiszen ugyanúgy gondokat okoz nagy mennyisége, mint ha túl kevés van belőle.
Az akromegália ritka, ám súlyos egészségi állapot, amely akkor fordul elő, amikor a szervezet túl sok növekedési hormont (GH) termel. 1 millió emberből körülbelül 125-öt érint. Az akromegália bármely nemnél és életkorban előfordulhat, de gyakran középkorúaknál kerül diagnosztizálásra (gyermekeknél ez gigantizmus) Az extra mennyiségű GH túlzott növekedést okoz a csontokban és a test lágyszöveteiben. Az állapot leginkább a karokat, lábakat és az arcot érinti, a csontok deformálódnak.
Ha a kórkép a serdülés előtt alakul ki, óriásnövést gigantizmust okoz, ha a serdülés után, akkor a csontvégek (és belső szervek) válnak vaskosabbá és nagyobbodnak meg- magyarázza a professzor.
Hátterében majdnem mindig az agyalapi mirigy jóindulatú daganata (adenoma) áll, amely a túl sok GH hormon termelését generálja. Az agyalapi mirigy más hormonokat is termel, így az adenoma több zavart is kiválthat.
megnagyobbodott/deformálódott csontok az arcban, a lábakban és a kezekben
hordó alakú mellkas
túlzott szőrnövekedés nőknél
megnagyobbodott nyelv
kiemelkedő szemöldökcsont
duzzadt és fájdalmas ízületek, csontok
mély hang
alvási apnoe
erős izzadás
megvastagodott bőr
nőknél rendszertelen havi vérzés
Az akromegália tünetei lassan kezdődnek, így először nehéz észrevenni őket. Vannak, akiknek csupán az tűnik fel, hogy a gyűrűjüket túl szorosnak érzik.
Vérvizsgálattal meg lehet állapítani, ha túl sok a GH, ám ez nem mindig ad pontos információt, mivel a hormon szintje a nap folyamán ingadozik. Éppen ezért mellette glükóz tolerancia tesztet rendelhet el az orvos. Ehhez a teszthez 75 gramm glükózt kell inni, majd ellenőrizni kell a vér GH-szintjét. Ha szervezete normális szintű GH-t választ ki, az emelkedett vércukor szint hatására szervezete elnyomja a GH koncentrációt. Azonban az akromegáliában szenvedők továbbra is magas GH-szintet mutatnak. Az orvosok emellett az ún. inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF-1) nevű fehérjét is tesztelhetik. Az IGF-I szint az integrált GH elválasztást jelzi, ma a biokémiai kórismézés során ennek meghatározása az alapvizsgálat.
Az agyalapi mirigyben (hipofízisben) levő daganat méretét MRI vizsgálat révén állapítjuk meg.
A terápia során kulcsfontosságú az adenoma sebészeti eltávolítása. Általában gyors és hatékony megoldás a GH-szint csökkentésében, ami javíthatja a tüneteket- mondja prof. Góth Miklós, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. Ha a műtét nem megfelelően hatékony vagy kontraindikált, a következő kezelési lehetőség a gyógyszeres terápia. Ilyen gyógyszerek:
szomatosztatin analógok
GH receptor antagonisták
dopamin agonisták
Ha nem kezelik, az akromegália súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
látásvesztés
méhmióma
carpalis alagút szindróma
alvási apnoe
vastagbél polipok
golyva (pajzsmirigy megnagyobbodás)
2-es típusú diabétesz
ízületi gyulladás
szívbetegség, különösen a szív megnagyobbodása
magas vérnyomás
Véleményeket Prof. Dr. Góth Miklósról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.