A gyermekek normál testmagassága igen széles skálán mozog, melyben legnagyobb szerepe a genetikának van. Igenám, viszont olykor előfordulhat, hogy az alacsony növés hátterében hormonális betegség húzódik. Hogy pontosan mi, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.
Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy vajon gyermekünk megfelelő magassággal rendelkezik-e, igencsak nehéz, hiszen mindig is voltak és lesznek is az átlagnál magasabbak, illetve alacsonyabbak. Általánosságban kijelenthető, hogy a szülők testmagasságát öröklik az utódok, így gyanakvásra adhat okot, ha egy magasabb házaspár gyermekének mérete elmarad a kortársaiétól.
Hogy valaki meddig nő, azt a növekedési zónák – azaz epifízis fugák- befolyásolják, melyek a csöves csontok végeinél találhatóak. A növekedési korban ezek nyitottak, hogy egyre több új csontszövet tudjon képződni, majd mikor ezek bezárulnak, úgy a növekedés megáll. Ez lányoknál kb. 16 éves, míg a fiúknál 18 évesen következik be, éppen ezért amennyiben úgy látja, gyermeke a kelleténél alacsonyabb, úgy érdemes lehet szakorvoshoz fordulni, hiszen amíg a növekedési zónák nyitottak, addig sok mindent lehet tenni a növekedés érdekében.
Ha valaki a kelleténél alacsonyabb, ám testrészei arányosak, mégis betegséget sejtenek mögötte, a probléma hátterében legtöbbször az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon alacsony mennyisége áll. Ez a hormon felelős a normális ütemű fejlődésért, valamint az izom-zsír arány optimális kialakításáért. Amennyiben a növekedési zónák még nem záródtak be, úgy az alacsony testmagasságon ún. rekombináns) E.coli baktériumban termelt növekedési hormon pótlásával lehet segíteni. Hogy eldönthető legyen, hogy nincs-e esetleg ehhez túl késő, azt kézröntgen felvétellel lehet meghatározni, amellyel a csontkort vizsgálják- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A pajzsmirigy alulműködés gyakori probléma bármelyik életkorban, ám előfordulhat, hogy már a születés utáni kötelező szűréssel diagnosztizálják a betegséget. Gyermekkorban az esetek többségében veleszületett tényezőről van szó. Tüneteit tekintve megegyezik a felnőttkorban kialakult pajzsmirigy problémával (fáradtság, koncentrációzavar, elhízás, depresszió, lassú anyagcsere, székrekedés, száraz bőr, sápadt sárgás bőrszín), ám előrehaladottabb állapotban az alacsony testmagasság is jelzésértékű lehet, melyhez szellemi fogyatékosság is társulhat (kretenizmus).
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Manapság könnyű úgy tekinteni az Ozempicre és más szemaglutid hatóanyagú fogyókúrás gyógyszerre, mint valamiféle csodaszerre, amely szinte pillanatok alatt megoldja a túlsúly, az elhízás problémáját. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a gyógyszerek valóban nagy segítséget jelenthetnek bizonyos pácienseknek, azonban vannak esetek, amikor nem ajánlatos szedni őket.
A túlsúly és különösen az elhízás egy összetett állapot, aminek korántsem csak az lehet az oka, hogy valaki túl sok édességet eszik. Szinte minden esetben érdemes a hormonális háztartás egyensúlyát vizsgálni az obezitás hátterében. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista azokra a gyanús jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek miatt érdemes endokrinológus bevonásával vizsgálni az elhízás hátterét.
A vér kóros zsírszintje veszélyes állapot, már csak azért is, mert nem okoz tüneteket úgy, hogy a betegnek panaszt okozna, így sokáig rejtve maradhat. Legtöbben egy más okból készített laborvizsgálat kapcsán szembesülnek elsősorban a magas koleszterinszinttel és a magas trigliceridszinttel, amelyek kezelést igényelnek. Prof. Dr. Somogyi Anikó PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az életmód is jelentősen hozzájárul az emelkedhet magas vérzsír, azaz lipid szintekhez, vannak bizonyos betegségek, amelyek szintén kóros lipidértékekhez, ún. dyslipidaemiához vezethetnek.