A gyerekek alapból sokat alszanak, de ha a szülő azt veszi észre, hogy gyermeke napközben is álmos, mert nem tudja megfelelően kipihenni magát, akkor felmerülhet, hogy valami betegsége van. Dr. Tar Attila, Budai Endokrinközpont. gyermek endokrinológusa elmondja, mikor gyanakodjunk betegségre.
Minden ember egy úgynevezett cirkadián, vagyis napi ritmus alapján osztja fel a mindennapjait ébrenlétre és alvásra. Ezt a ciklust több dolog is befolyásolja, köztük az agyalapi mirigyben termelődő melatonin nevű hormon, melyet elsősorban a természetes fény szabályoz. Ugyanis még csukott szemen keresztül is eljut az agyba, eléri a tobozmirigyet, mely a melatonint termeli. Fény hatására szintje lejjebb csökken, vagyis felébredünk. Abban az esetben, ha sötét van, akkor a melatonin szintje megemelkedik, így elálmosodunk. Természetesen ebbe a folyamatba több minden is beleszól, többek között, hogy az ember mit szokott meg, vagyis hogy mire állt be a „belső órája”.
Az alvás – ébrenlét folyamatára az adenozin nevű, energiatároló anyag is jelentős hatással van. A nap folyamán a szintje folyamatosan emelkedik, és alvás közben bontja le a szervezet. Ez azt is jelenti, hogy hiába próbálunk átállni kevesebb alvásra, ez nem lehetséges, mert az időhiány miatt le nem bontott adenozin folyamatosan halmozódik, azaz valamikor „le kell aludni a többletet”.
Gyerekeknél gyakoribb a hiperszomnia, vagyis a túlzott alvásigény, de általában idővel kinövik, ráadásul az, hogy kinek mennyi az alvásigénye, teljesen egyéni. Az alváskutatók szerint egy általános iskolásnak 10-11, míg egy óvodásnak 10-13 óra az ideális alvásmennyiség.
Amennyiben valamiért feltűnően többet alszik gyermekünk a megszokottnál, akkor az legtöbbször betegségre utal, ám fontos, hogy az általában egyéb tünetekkel is jár (láz, torokfájás, orrfolyás, stb), és ha a kór elmúlik, a gyerek meggyógyul, újra visszaáll a napi ritmus.
Ha nincs kísérő tünet, és a sok alvás nem múlik, akkor hormonális bajra gyanakodhat a szülő. Akárcsak a felnőtteknél, úgy a gyerekeknél is leggyakrabban pajzsmirigy alulműködés húzódik a háttérben. Ebben az esetben ugyanis a szerv nem termel elegendő pajzsmirigyhormont (trijódtironin, T3 és tiroxin, T4), amelynek tünete lehet a fáradékonyság, álmosság is. Szűrése vérvétellel megoldható, és gyógyszerrel sikeresen kezelhető.
Általában a felnőttek kapcsán hallani a betegségről, ám gyermekek esetében is előfordulhat. Ekkor a nőivel szemben a férfi hormonok kerülnek túlsúlyba, ami miatt nem megy végbe tökéletesen a tüszőrepedés, és ez cisztákat eredményez, ráadásul az inzulinrezisztencia miatt kezeletlen esetben akár 2-es típusú cukorbetegség is kialakulhat. A tünetek között a fokozott szőrösödés, menstruációs problémák, pattanásosság mellett a fáradékonyság és az étkezés utáni indokolatlan álmosság és a koncentrációkészség hiánya, nyugtalan alvás, is szerepelhet, így ezek fennállásakor érdemes a betegségre gyanakodni. A diagnózishoz labor és nőgyógyászati vizsgálat is szükséges!
Sajnos a stressz a gyerekek életében is erősen jelen van, és ez könnyen okozhat alvászavarokat is. A panasz azonban szorosan összefügghet a mellékvese által termelt stresszhormonként ismert kortizol elégtelen termelődésével is. A tartós stressz leküzdéséhez ugyanis a szervezet folyamatosan több kortizolt termel, melynek hatására a mellékvese egy idő után kifáradhat, így a kezdeti magasabb kortizolszint után mennyisége egyre csökken.
· stressz
· kamaszkorral bekövetkező változások
· alvási apnoe
· vérszegénység
Aki pajzsmirigy túlműködéssel él, annak érdemes tudnia, hogy bizonyos élelmiszerek enyhíthetik a tüneteket, mások súlyosbíthatják, és vannak olyan is, amelyek hatással lehetnek a gyógyszerek működésére. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász, diabetológus részletesebben kifejtette, hogyan is hat a táplálkozás a pajzsmirigy túlműködésre.
Amikor túl magas a vérben a kalcium szintje, hypercalcemiáról lehet beszélni, amely mögött leggyakrabban a mellékpajzsmirigy túlműködése áll. Ez az állapot enyhe esetben tünetmentes, de előrehaladottabb állapotban többek közt a csontok elgyengülését, vesekövet okozhat, a szív és az agyműködésre is hatással lehet. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus arról beszélt, mikor érdemes orvoshoz fordulni és hogyan lehet diagnosztizálni a hypercalcémiát.
Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy ha az életmódterápia iránymutatásával változtat a szokásain, megelőzheti a diabéteszt. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus avatott be a részletekbe.