Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
A ritka endokrin kórképet, a Conn-szindrómát a mellékvese külső rétegének, a zona glomerulosa túlműködése okozza, ami által fokozódik a szervezet nátrium és víz visszatartása, ami izomgyengeséghez, fejfájáshoz, valamint fokozott szomjúsághoz vezethet, illetve magas vérnyomás alakul ki. A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonból, az aldoszteronból többet termel a szükségesnél. Ezzel összefüggésben növekszik a szervezet nátrium- és víztartalma, ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben mutatkozhat meg. Ha nem megfelelő alapossággal történik a kivizsgálás, az olyan jellegű tünetekből, mint az erős szívdobogásérzés (ún. palpitáció), az érzészavarok, illetve az izomgyengeség miatt akár pánikbetegségre is következtethet a beteg. A fokozott szomjúság és az izomgyengeség hátterében természetesen a cukorbetegséget is ki kell zárni.
A vizsgálatok során nagyon gyakran magas vérnyomás, orvosi nevén hipertónia igazolódik, de néha a vér alacsony káliumszintje is. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogásérzést valódi ritmuszavar, pl. pitvarfibrilláció okozza és nem feltétlenül függ össze mellékvese-betegséggel. Azt érdemes szem előtt tartani, hogy jelen ismereteink alapján a primer aldosteronismust a szekunder hipertónia leggyakoribb formájának tartjuk és valószínűleg a magas vérnyomással élő betegek kb. 0,5-2 százalékánál állítható fel ez a diagnózis. A hipertóniás betegek körében végzett széleskörű szűrővizsgálatok kimutatták, hogy a primer aldosteronismus esetek kb. felében hiányzik a vér alacsony káliumszintje.
- A tapasztalt orvos a nem egyértelmű tünetek oka után kutatva figyelembe veszi a fizikai-lelki alkatot is. Ha valaki például a fent említett tünetekkel rendelkezik, de különben nyugodt, kiegyensúlyozott személyiség benyomását kelti, nem szabad a pánikbetegség irányába terelni a gyanút, hanem érdemes igen alaposan szervi okok után kutatni, de ez általában minden beteg esetében igaz – mondja dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Ha felmerül a primer hiperaldoszteronizmus, illetve a Conn-szindróma gyanúja, elsősorban megfelelő laborvizsgálatot kell végeztetni, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet méri. Ezen kívül az aldoszteron szintet, valamint a plazma renin koncentrációt is kell meghatározni. Mivel bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vízhajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormonvizsgálatok eredményét, erről előzetesen egyeztetni kell a kezelőorvossal és ha lehetséges, ezek szedését a vérvétel előtt néhány héttel abba kell hagyni. EKG-vizsgálat szintén javasolt, mint minden esetben, ha a beteg erős szívdobogást érez. Minden esetben szükség van elsősorban hasi CT- (vagy hasi MRI)-vizsgálatra. Ritkább esetekben izotópos szintigráfiás vizsgálatra, vagy akár szelektív mellékvese vénás vérvételre is sor kerülhet.
Ha beigazolódik a primer aldosteronismus gyanúja, el kell különíteni két fő formáját: az egyoldali aldosteron-túltermelést és az idiopátiás fajtát, amikor kétoldali aldosteron-túltermelés igazolható. Az idiopátiás aldosteronismus gyógyszeres kezelést igényel, amellyel az aldoszteron termelés normalizálható, így javítva a káliumszintet és szerencsés esetben a vérnyomást is. Egyoldali aldosteron-túltermelés esetén sebészi kezelés alkalmazandó. A mellékvesedaganat eltávolítása végleges gyógyulást eredményezhet. Előfordul, hogy a vérnyomás normalizálódik. Ennél gyakoribb azonban, hogy az esetleg évek óta meglévő Conn-szindróma miatt kialakult hipertónia már maradandó érfalkárosodást okozott. Ilyen esetben a magas vérnyomás a sikeres műtét után is fennmarad.
Irodalom: Az endokrin és anyagcsere-betegségek gyakorlati kézikönyve. Eds. Leövey/Nagy/Paragh/Rácz. ISBN: 978-963-226-277-2, 2011, Rácz Károly: 265-280. oldal
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Véleményeket Dr. Molnár Jeannetteről itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekA doktornő igen nyugodt hangulatot teremtett a vizit során. Végre valahol meghallgatták a problémámat. Köszönöm!
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.