Inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén, egy meghatározott szénhidrát tartalmú, speciális diétára van szükség azért, hogy a vércukor és az inzulin szintet stabilizálni tudjuk. Néhányan, a kezdeti időszakban az oly divatos paleolit diéta felé fordulnak, ami nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Hogy miért, arra Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa ad választ.
Inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén, egy meghatározott szénhidrát tartalmú, speciális diétára van szükség azért, hogy a vércukor és az inzulin szintet stabilizálni tudjuk. Néhányan, a kezdeti időszakban az oly divatos paleolit diéta felé fordulnak, ami nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Hogy miért, arra Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa ad választ.
A nemzetközileg elfogadott inzulinrezisztencia kezelés alapja, hogy a súlyfelesleggel rendelkezők esetében a fogyás már önmagában sokat tud javítani a kórképen. Természetesen itt nem egy drasztikus fogyásról beszélünk, hanem egy rendszeres étkezést és sportot magában foglaló életmódról. Ez egy kiegyensúlyozott étrend, melyben napi 5 alkalommal kell étkezni, egyenletesen elosztva a szénhidrát tartalmat. A diéta hosszútávon betartható, szélsőségektől mentes, és így minden fontos tápanyagot magában foglal. Ebben az étrendben csupán a finomított szénhidrátokat kell kizárni, illetve a gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátok megfelelő napi elosztását kell szigorúan betartani.
A diéta eredendően a paleolitikumi ember táplálkozását tartja ideálisnak, tehát mentes az iparilag feldolgozott élelmiszerektől, valamint sok zöldség és gyümölcs fogyasztásra buzdít. Tiltó listásnak tekint minden magas szénhidrát tartalmú alapanyagot, a glutén tartalmú ételeket, tejet és tejterméket. Ennyi korlátozással azonban nem sok minden marad a húsokon, tojáson, olajos magvakon, zsiradékokon kívül. Elsőre ideálisnak tűnhet a csökkentett szénhidrát tartalom miatt, ám ha alaposabban tanulmányozzunk a diétát, akkor kiderül, hogy túl sok fehérjét és zsírt tartalmaz, ami hosszú távon egyrészt nehezen betartható, másrészt nem feltétlenül vezet tartós fogyáshoz, ami fontos a legtöbb IR-es számára.
Ahogy már említettük, ha kihagyunk minden magas szénhidrát tartalmú alapanyagot a táplálkozásunkból, akkor a zöldségeken, gyümölcsökön kívül szinte csak a magas fehérje (pl. húsok) és a magas zsír (pl. olajos magok) tartalmú ételek maradnak. Fogyókúra szempontjából, a magas zsiradék tartalmú ételek fogyasztása nem biztos, hogy jó választás, mivel 1 g zsír elfogyasztása 9 kcal energiát termel, míg 1 g szénhidrát elfogyasztása csak 4 kcal-t. A számok jól mutatják, hogy több mint dupla annyi energiát viszünk be ugyanannyi zsír elfogyasztásával, mintha ezt szénhidrátokból fedeznénk! Ráadásul, a szénhidrát csökkentett termékek esetében szinte minden esetben megfigyelhető a zsiradék tartalom növekedése, hiszen valamitől össze kell állnia az ételnek- magyarázza Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Számos kutatás bizonyítja, hogy ugyanúgy lehet fogyni a csökkentett szénhidrát és a csökkentett zsírtartalmú étrendtől is, a lényeg, hogy kevesebb kalóriát vigyünk be, mint amennyit elégetünk. Tény, hogy a fogyás gyorsabban indul meg a szénhidrátok csökkentésével, de ez leginkább a kezdeti nagymértékű vízveszteségnek és nem a zsír veszteségének tudható be. A paleo diétát folytatók tehát hiába hagynak ki minden magas szénhidrát tartalmú alapanyagot, ha a zsiradék bevitelre nem figyelnek megfelelően. Mivel az inzulinrezisztencia kezelésében kulcsfontosságú a súlyfelesleg leadása, ezért nem elég, ha vlk. csak a szénhidrát bevitelt próbálja csökkenteni.
Alapvetően azért van ennyi féle élelmiszerünk, hogy mindenből fogyasszunk- mértékkel természetesen. A szélsőséges, sok korlátozást tartalmazó étrendek mindig is népszerűek voltak, bár hosszú távon annyira egyhangúvá tudnak válni, hogy sokáig nem lehet tartani őket. Célszerűbb egy minden tápanyagot tartalmazó, kiegyensúlyozott, változatos étrendet kialakítani, mely hosszútávon tartható és egy életformává alakítható.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.