A magas vérnyomás szinte az egész világon népbetegségnek számít. Bár gyógyszeres terápiával az állapot normalizálható, azonban vannak olyan esetek, amikor a kitartó kezeléssel sem javul a hipertónia. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa elárulja, mi állhat ennek hátterében.
Magyarországon számtalan magas vérnyomásban szenvedő beteg van, viszont a kezelt paciensek egy részénél nem használ a gyógyszeres terápia. Pedig a vérnyomás sikeres csökkentése fontos lenne, hiszen olyan szövődményekhez vezethet, mint a stroke, vagy a szívinfarktus. Amennyiben másodlagos hipertóniával állunk szemben - azaz amikor a vérnyomás emelkedését valamilyen szervi zavar okozza- fontos, hogy kiderüljön, mi is eredményezi a kiugró értéket, hiszen csakis így lehet kezelni a problémát.
Prof. Morris Brown, a Cambridge University munkatársa egy friss közleményben a magas vérnyomás hátterében gyakran endokrinológiai probléma áll- pontosabban az aldoszteron nevű hormon zavara. Ez az anyag szabályozza ugyanis a só szintjét a vérben, így ha túl sok van ebből a hormonból, akkor egyértelmű, hogy a só mennyisége is megemelkedik. A tudósok nemrégiben közzétették, hogy némely betegnél, akik nem reagálnak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre, nem rákos daganatot találtak a mellékveséjükön, ami az aldoszteront termeli. Ezt az állapotot Conn szindrómának nevezik, és a kutatások szerint 4-ből 1 embernél ez az oka a sikertelen hipertóniakezelésnek.
„Az egyik legjellemzőbb tünet vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel egyáltalán, vagy nehezen befolyásolható magas vérnyomás. A betegségre hívhatja fel a figyelmet, de legalábbis gyanút ébreszthet egy másik fontos tünet: a vér káliumtartalmának csökkenése, amiért a beteg izomfájdalomról, indokolatlan izomlázról, illetve izomgyengeségről panaszkodik. Mindemellett előfordulhat szívritmuszavar is.”- mondja dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.
A pontos diagnózishoz vér-és vizeletminta szükséges, valamint képalkotó vizsgálat, hogy fel lehessen deríteni a betegség okát (ami lehet pl. adenoma, carcinoma). Az egyoldali elváltozás, adenoma esetében a kórós oldal sebészi úton történő eltávolítása ad végleges megoldást, illetve ha a probléma mind a két mellékvesét érinti, akkor ott kombinált gyógyszeres kezelés szükséges.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Endokrinközpont |
Véleményeket Dr. Bérczy Juditról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Széna tér
Telefonszám: +36 30 141 4242
További vélemények"A doktornő végig odafigyelt rám, minden apró részletre odafigyelt, kedves volt és türelmes. A felállított kezelési terv megnyugtat, biztonságban érzem magam és hálás vagyok, mert érzem és tudom, hogy kiváló kezekben van az egészségem."
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.