A témában Varga Dórát, a Budai Endokrinközpont dietetikusát kérdeztük.
IR és tejfehérje érzékenység
Az inzulinrezisztencia és a tejfehérje allergia szorosan ugyan nem függenek össze, de mivel első esetében sajnos egy erősen elterjedt cukoranyagcsere rendellenességgel van dolgunk, így az esetek nagy százalékában az allergiásoknak ezzel a kórral is meg kell küzdeniük.
Az IR, ahogyan azt már említettük, egy cukoranyagcsere rendellenesség, melyet a kettes típusú cukorbetegség előszobájának is neveznek. Kiváltója a legtöbb esetben a nem megfelelő táplálkozás, és a mozgásszegény életmód. A rohanó életvitel mellett az embernek sem a sportra, sem pedig a hosszas főzőcskézésre nincsen ideje. Ilyen esetekben két dolgot tehet: vagy étteremben eszik, ami nem éppen olcsó mulatság, vagy félkész, készételeket vesz, amiket csak melegíteni kell, vagy elkészítésük nem igényel sok időt. Ezzel azonban az a baj, hogy az ilyen ételek rettenetesen sok hozzáadott cukrot tartalmaznak, ráadásul a felszívódásuk is rendszerint gyors, vagyis hirtelen, és jelentősen emelik meg a vér cukorszintjét.
Tejjel kapcsolatban több probléma is kialakulhat. Egyrészt beszélhetünk laktózérzékenységről, vagy tejfehérje allergiáról. Az első esetben a tejcukrot bontó enzim teljes vagy csökkent hiányáról beszélünk, és a laktózmentes termékek is megoldást tudnak nyújtani a problémára. Addig tejfehérje allergia során egy immunreakció történik a szervezetben állati eredetű tej és tejtermékek fogyasztását követően. Allergia esetében kis mértékben sem tolerálhatóak az állati eredetű tej és tejtermékek, csupán növényi alapanyagok jöhetnek szóba.
A tej probléma
A normál tejet is csupán szénhidrát tartalmát számolva fogyaszthatják az inzulinrezisztenciások, és erre növényi tejek esetében is sok esetben figyelni kell. A tejfehérje allergia esetében szóba jöhetnek gabona alapú, illetve magtejek is, azonban ezek nem mindegyike javasolt IR esetén.
Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa elmondta, hogy sok esetben a növényi tejek hozzáadott cukrot tartalmaznak, amelyek természetesen ki kell zárni minden inzulinrezisztenciás étrendjéből. Továbbá a rizs, illetve zab alapú tejek jelentős szénhidrát tartalommal rendelkeznek, ami ráadásul gyors vércukorszint emelkedést is okoz, így ezek sem javasoltak. Ami ideális a két probléma egyidejű fennállása esetén az a mandulatej, kókusztej, vagy mogyorótej, mely nem tartalmaz hozzáadott cukrot. Ezeket számolás nélkül fogyaszthatják inzulinrezisztenciások is a nap bármely szakaszában. Arra azonban figyelmi érdemes, hogy gyakran adnak a magitalokhoz is gabonákat, így minden esetben érdemes a termék összetevőit is áttanulmányozni vásárlás előtt.
Mit lehet tenni, mit lehet inni?
Az IR és az allergia is olyan betegségek, melyek kezelése nem egyszerű. Az inzulinrezisztencia ráadásul diétát is igényel, aminek összeállításához a szakember segítsége elengedhetetlen. Az egyes embereknek ugyanis mások az igényei, mások a körülményeik, a kórelőzményük, a súlyuk, és egy sor másik tényezők, melyeket mind figyelembe kell venni, amikor a diétát összeállítjuk.
November harmadik szombatján rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és az Endokrinközpont eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, érdekes témákban.
Az adiponektin egy olyan hormon, amely a zsírszövetben szabadul fel és amely befolyással van az inzulinérzékenységre és a gyulladásokra. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arra hívja fel a figyelmet, hogy alacsony szintje olyan állapotokkal van összefüggésben, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és az érszűkület.
Válogatott fejezetek a klinikai endokrinológiából címmel rendezi meg novemberi szakmai napját a Prima Medica EgészségHálózat és az Endokrinközpont.