Az inzulinrezisztencia mára már népbetegségnek számít, mely kezeletlen esetben nagyon könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Bár a legtöbbször igen jellegzetes tünetek hívják fel rá a figyelmet, azonban nem ritka, amikor panaszmentes betegeknél diagnosztizálják az állapotot. Hogy hogyan lehet mégis rájönni a problémára, arról dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.
Így vezet az IR cukorbetegséghez
Az inzulin a hasnyálmirigyben termelődő hormon, mely a szervezet szénhidrát-anyagcseréért felelős és a vérből a sejtekbe szállítja a glükózt. Inzulinrezisztencia (IR) akkor alakul ki, amikor a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, így nem képesek ellátni a feladatukat. A hasnyálmirigy egyfajta kompenzálásként a kelleténél több inzulint termel, hogy a cukor a sejtekbe kerülhessen – mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája. Sajnos, ha ez az állapot hosszabb időn keresztül fennáll, akkor a hasnyálmirigy a fokozott működés miatt egy idő után kifárad, és ez 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Éppen ezért panaszok esetén érdemes orvoshoz fordulni, így szükség esetén mihamarabb el lehet kezdeni a személyre szabott terápiát.
Jellegzetes tünetei
· menstruációs zavarok
· meddőség
· fokozott szőrösödés
· pattanások
· elhízás
Bár az inzulinrezisztencia sok esetben jellegzetes tüneteket produkál, ám könnyen lehet, hogy az illető panaszmentes, és csak a cukorterheléses vérvizsgálat során derül fény a problémára. Sokan hosszú évek múltán jönnek csak rá a betegségükre, és az sem ritka, amikor valakinél egyből már a 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizálják. Éppen ezért, ha a családjában volt már diabétesz, érdemes panaszmenetes esetben is megnézetni az inzulinszintet, hogy még idejében meg lehessen állítani az állapot romlását!
Az inzulinrezisztencia megállapítása cukorterheléses vérvizsgálattal történik, mely során az éhomi, 60 és a 120 perces glükóz szint mérése mellett az inzulin mennyiségét is megnézik, valamint kiszámolják az úgynevezett HOMA indexet is, ami 2 felett már gyanút adhat a probléma meglétére. Amennyiben a diagnózist az orvos megerősíti, úgy személyre szabott terápiát javasol, mely gyógyszeres kezelést, rendszeres testmozgást és speciális diétát foglal magában, így tehát a beteg aktív közreműködésére is szükség van a gyógyuláshoz.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.