A pajzsmirigyzavarok diagnosztikájában nagy szerepe van a laborvizsgálatnak is, melynek során olyan értékeket néznek, mint pl. a TSH, fT3, fT4, ATPO. Sokan úgy gondolják, hogy ha az ATPO szintje emelkedett, akkor bizony a TSH is rendellenes. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa elárulta, ez nem minden esetben van így.
ATPO és a TSH- mi micsoda?
A TSH (thyroid stimulating hormone) az agyalapi mirigy által termelt hormon, mely a pajzsmirigy hormonjainak szintjét befolyásolja- ezért is nevezik pajzsmirigy szabályozó hormonnak. Amennyiben alacsony a pajzsmirigy hormonok szintje, akkor a mennyisége megemelkedik, míg, ha túl sok a T4/T3, akkor csökken. Éppen ezért a TSH értékéből igen jól lehet következtetni arra, hogy fennáll-e pajzsmirigy alul-vagy túlműködés.
Az ATPO (Anti-TPO) egy antitest, ami a TPO nevű enzim ellen termelődik. A TPO kulcsfontosságú anyag a pajzsmirigy hormonok előállításában, szintézisében. Az ATPO gátolja a TPO működését, valamint az antitestek megakadályozzák a TPO jód felhasználását is. Így a magas ATPO mennyiség könnyen pajzsmirigy alulműködéshez vezet, mert ekkor nem tud elegendő pajzsmirigy hormon termelődni. Leggyakrabban autoimmun pajzsmirigy zavarok (Hashimoto, Graves-Basedow kór), terhesség utáni pajzsmirigy gyulladás és (bár ritkábban) pajzsmirigyrák esetén emelkedik meg a szintje, ezért pajzsmirigyzavarok esetén érdemes ellenőriztetni az értékét!
Kutatások szerint az anti-TPO antitestek a Hashimoto-kórban szenvedők többségénél nagy mennyiségben megtalálhatók (kb. 90%-ban), míg a Graves-Basedow kór esetén a betegek 75%-ánál. Pajzsmirigyrák esetén ez csupán 10-20%.
Lehet magas ATPO úgy is, ha jó a TSH?
A magas ATPO szint mellett igen gyakran fedezhető fel egyéb pajzsmirigyzavar is, ám ez nem minden esetben van így. Előfordulhat, hogy bár nagy számban vannak jelen ezek az antitestek, ám a TSH normál tartományon belül mozog, vagyis nem áll fenn sem pajzsmirigy túlműködés, sem pedig alulműködés. Ilyenkor semmi tennivaló nincs, ám rendszeres kontroll szükséges, hiszen ez megnöveli annak esélyét, hogy az illető a későbbiekben valamilyen pajzsmirigybeteggé váljon.
“Időbe telhet, amíg az antitestek megváltoztatják a TSH szintjét. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor hónapokig, sőt, akár évekig magas az ATPO mennyisége, mielőtt pl. pajzsmirigy alulműködést diagnosztizálnának. Sőt, vannak olyanok is, akiknek bár magas az ATPO szintjük, soha nem alakul ki náluk pajzsmirigy alulműködés”- mondja dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Mi a teendő, ha magas az ATPO szintje?
Ez attól függ, hogy van-e mellette hormontermelési zavar vagy egyéb pajzsmirigy betegség. Ha igen, azt mindenképp kezelni kell (legtöbbször gyógyszeresen). Ám ha csupán az ATPO szint magas, a TSH normál tartományon belül mozog és nincs egyéb probléma, akkor elegendő a megfigyelés, a rendszeres kontroll. Bár gyógyszeresen kifejezetten az ATPO emelkedett szintje nem kezelhető, ám egyes vélemények szerint a D-vitamin, szelén szedése, illetve a gluténmentes diéta csökkentheti a mennyiségét.
Véleményeket Dr. Békési Gáborról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
Manapság könnyű úgy tekinteni az Ozempicre és más szemaglutid hatóanyagú fogyókúrás gyógyszerre, mint valamiféle csodaszerre, amely szinte pillanatok alatt megoldja a túlsúly, az elhízás problémáját. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a gyógyszerek valóban nagy segítséget jelenthetnek bizonyos pácienseknek, azonban vannak esetek, amikor nem ajánlatos szedni őket.
A túlsúly és különösen az elhízás egy összetett állapot, aminek korántsem csak az lehet az oka, hogy valaki túl sok édességet eszik. Szinte minden esetben érdemes a hormonális háztartás egyensúlyát vizsgálni az obezitás hátterében. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista azokra a gyanús jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek miatt érdemes endokrinológus bevonásával vizsgálni az elhízás hátterét.
A vér kóros zsírszintje veszélyes állapot, már csak azért is, mert nem okoz tüneteket úgy, hogy a betegnek panaszt okozna, így sokáig rejtve maradhat. Legtöbben egy más okból készített laborvizsgálat kapcsán szembesülnek elsősorban a magas koleszterinszinttel és a magas trigliceridszinttel, amelyek kezelést igényelnek. Prof. Dr. Somogyi Anikó PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az életmód is jelentősen hozzájárul az emelkedhet magas vérzsír, azaz lipid szintekhez, vannak bizonyos betegségek, amelyek szintén kóros lipidértékekhez, ún. dyslipidaemiához vezethetnek.