A cöliákia autoimmun betegség, az érintetteknél a bélbolyhok károsodása miatt rossz felszívódás jellemző. A diagnózist megelőzően hiába eszik változatosan a lisztérzékeny gyermek, a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb fontos tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetében, emiatt fogyás jelentkezik. A bélbolyhok károsodását a búzában, az árpában és a rozsban található fehérje, a glutén okozza, ha ezt kiiktatjuk az étrendből, idővel a bélbolyhok regenerálódnak és a gyermek megfelelően fog fejlődni. A cöliákia vérvizsgálattal és endoszkópos vizsgálattal diagnosztizálható, a gluténmentes diétát csak ezt követően szabad megkezdeni!
A gluténmentes étkezésre áttérő cöliákiás gyerekekre jellemző, hogy feltűnően jó az étvágyuk, s ahogyan a diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok is megfelelően tudnak hasznosulni a szervezetükben. És ilyenkor kell nagyon résen lennie a szülőnek, hogy a megfelelő tápanyagok tudjanak hasznosulni! Rajcsik Enikő kiemelte, hogy a leggyakoribb hiba, hogy búzaliszt helyett a főzés során csak a magas szénhidráttartalmú, alacsony rosttartalmú, leggyakrabban burgonya vagy kukoricakeményítőt tartalmazó gluténmentes lisztkeverékeket, vagy a szintén szénhidrátban gazdag riszlisztet használjuk. Ezzel már önmagában is megemeljük a napi szénhidrát mennyiséget, de ha emellett a gyermek napközben sokat nassol (szintén ezekkel a lisztekkel és cukorral készült süteményeket, sós rágcsákat) és ezzel együtt még keveset is mozog, akkor a kezdeti kedvező súlygyarapodás hamar az elhízás felé fog eltolódni.
Ha a súlygyarapodást egyértelműen a túl magas szénhidráttartalmú étrend okozza, akkor ennek csökkentése a célunk, de nem drasztikus és hirtelen fogyókúrával, hanem lassú és tartós életmódváltással. Gluténmentes étkezés mellett is teljes értékű étrendet kell összeállítani a gyerekeknek, ezért a szénhidrátokat nem kiiktatni, hanem helyettesíteni kell lassú felszívódású, magas rosttartalmú és természetesen gluténmentes gabonafélékkel. E célból jó választás, ha a sütés és főzés során az ételeket teljes kiőrlésű barna riszliszt, gluténmentes zabpehelyliszt, kókusz, mandula, gesztenye, szezámmag, hajdina, csicseriborsó, köles vagy cirokliszt felhasználásával készítjük.
A túlsúly már gyermekkorban is nagymértékben megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ne legyintsünk tehát, hogy majd kinövi, mert mozgás és étrendi változtatások nélkül nem fogja. Az sem jó, ha túl szigorúan fogjuk a diétáját, mert az egyoldalú táplálkozás hiányállapotokhoz vezethet, így a gyermek megfelelő fejlődése nem biztosított. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük dietetikus segítségét az életkornak megfelelő, kiegyensúlyozott étrend összeállításához!
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.