A pajzsmirigy a nyak elülső részén található pillangóalakú szerv, mely bár méretét tekintve igen apró, mégis szinte az egész szervezet működését befolyásolja. Zavarai igen gyakoriak, melyek lehetnek a szerkezetéből, illetve hormontermeléséből adódó problémák. Sok embernél kialakulnak rajta úgynevezett göbök, melyek akár a pajzsmirigy működését is befolyásolhatják. Méretüket tekintve igen változatosak lehetnek, ám általában az 1 cm-nél nagyobb elváltozások igényelnek kezelést, az az alattiakat elég csupán rendszeresen megfigyelni, ellenőrizni. Érdemes tudni, hogy a jódhiány elősegíti kialakulásukat, ezért Magyarországon igen sok embert érint, mivel erősen jódhiányos területnek számít. Fajtájukat tekintve léteznek meleg (ált. pajzsmirigy túlműködést okozó) és hideg (többnyire inaktív, nem vesznek fel jódizotópot) göbök. Jellemzően a hideg göbök veszélyesebbek, mert gyakrabban lehetnek rosszindulatúak.
Az elváltozásokra rendszerint nyelési nehézség, torokban lévő gombócérzés, esetleg rekedt hang hívja fel a figyelmet. Ekkor az orvos tapintással megvizsgálja a nyak érintett részét, ám biztos diagnózist ultrahang és finomtű biopszia útján lehet kapni.
Felvetődhet a betegekben a kérdés, hogy vajon indokolt lehet-e esetleg műtéti beavatkozás? Ennek eldöntéséhez alapos vizsgálatra van szükség.
Hogy kell-e az illetőnél műtét, ahhoz szükség van labor-ultrahang-illetve izotópos vizsgálatra, esetleg citológiai mintavételre is. Beavatkozásra leginkább göbös elváltozás, strúma, súlyosabb túlműködés, hormontermelő daganat, rosszindulatú daganat, ciszták megjelenése esetén van szükség. Göbök esetén akkor indokolt a műtét, ha az komoly befolyást gyakorol a hormontermelésre, rossz hatással van a beteg életminőségére (pl. nyelési nehézségek), a gyógyszeres terápia sikertelen, gyorsan növekszik, valamint, ha rosszindulatú elváltozással állunk szemben- mondja dr. Tihanyi Balázs, a Budai Endokrinközpont sebésze.
Hogy milyen mértékű a beavatkozás, az részben a beteg állapotától, részben az alapbetegség típusától, a göbök elhelyezkedésétől, méretétől is függ. Ha a göb(ök) csak a pajzsmirigy egyik lebenyében található(ak), akkor elég a mirigynek csupán az egyik felét eltávolítani, ám ha mindkettőben jelen vannak, vagy ha jelentősen túlműködik a szerv (hosszú ideje tartó gyógyszeres kezelés mellett, vagy gyógyszerre rezisztens a göb), akkor teljes eltávolítás indokolt. Érdemes tudni, amennyiben nagymértékben el kell távolítani a pajzsmirigyet, úgy a beteg élete végég hormonpótlásra szorul, viszont teljes értékű életet élhet.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.