Azok, akik cukorbetegséggel küzdenek, pontosan tudják, hogy mennyi, és persze, hogy milyen kenyeret, szénhidrátot ehetnek, vagy kell enniük egy nap. Azonban azok, akiknél még nem alakult ki a cukorbetegség, de inzulinrezisztenciával már szembesülniük kellett, sokszor tanácstalanok, hogy melyik élelmiszereket, és főleg, hogy melyik kenyeret válasszák. A témában Varga Dóra, az Endokrinközpont dietetikusa van a segítségünkre.
Az inzulinrezisztencia egy olyan betegség, ami megdöbbentően sok embert érint napjainkban is úgy, hogy sokan nem is tudnak a meglétéről. Ennek az az oka, hogy a kezdetekben sokszor semmilyen jellemző tünetet nem produkál, ami azonban sajnos nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni vele.
Ahhoz, hogy a vérben szállított anyagot fel tudják venni a sejtek inzulin jelenlétére van szükség. Ezt az anyagot a hasnyálmirigy egyes sejtjei termelik, és létfontosságú a megfelelő szint megléte. Napjainkban azonban az emberek többsége nagyon keveset mozog, és a táplálkozására sem figyel oda, vagyis rengeteg finomított élelmiszert, cukrot, és előre elkészített ételt vásárol és fogyaszt.
A nem megfelelő életmód hatására a glükóz szintje megemelkedik a vérben, amihez egyre több inzulint kell termelnie a hasnyálmirigynek. A folyamatosan magas inzulinszint pedig egy sor olyan következménnyel jár, melyek igazán nem adnak tüneteket, de meglétük nagyon is komoly gondot okoz, mint például a meddőség kialakulása. A tartósan magas inzulin ráadásul azt is eredményezi, hogy a hasnyálmirigy extra munkát végez, aminek eredményeképpen egy idő után elfárad, az inzulintermelése lelassul, majd akár teljesen le is áll, és így 2-es típusú cukorbetegség alakul ki.
Szerencsére az inzulinrezisztencia idejében felismerve jól kezelhető. Sok esetben csupán életmódváltással is, esetleg kiegészítő gyógyszerek alkalmazásával el lehet kerülni, hogy cukorbetegség alakuljon ki a későbbiekben.
A legtöbb fejtörést az IR-ben szenvedőknek a megfelelő kenyér kiválasztása okozza. Tudjuk, hogy a barna kenyér egészségesebb, mint a fehér, és a rozs is előbb kerül a tudatos vásárló kosarába. Ám a betegség esetében azt is figyelni kell, hogy a szénhidrát, amit eszünk, mennyi idő alatt szívódik fel.
„IR diétában legalább 50%-ban magas rost tartalmú lisztekből készülő kenyeret érdemes választani. Ha boltban vásárolunk kenyeret, akkor az összetevők listáját nézzük meg, és olyan kenyereket helyezzünk előtérbe, amiknél a felsorolásban az első valamilyen magas rost tartalmú (teljes kiőrlésű búzaliszt, teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, graham liszt, rozsliszt), hiszen az összetevők listája azzal kezdődik, amiből a legtöbb van az adott termékben.
Amennyiben otthon készítünk kenyeret, akkor érdemes legalább a felhasznált liszt 50%-ának magas rost tartalmúnak lennie. Amennyiben már megszoktuk, hogyan viselkedik a magas rost tartalmú liszt, akkor bátran lehet 75%-ban, akár teljes egészében rostban gazdag lisztet használni.
Gluténmentes étkezést folytatók esetében szintén a többségében magas rost tartalmú lisztekből álló kenyereket érdemes előtérbe helyezni, mint a hajdinaliszt, barna rizsliszt, cirokliszt, vagy magliszt alapúak, és minél kevesebb keményítőt, rizslisztet és kukoricalisztet használjunk fel.
Szénhidrát csökkentett termékek fogyasztásával óvatosan kell bánni, hiszen sok esetben a szénhidráttartalom csökkenésével párhuzamosan nő a zsiradék mennyisége, ami fogyókúra esetén nem feltétlenül előnyös.” – fejti ki Varga Dóra, az Endokrinközpont dietetikusa.
Diagnózis és kezelés
Mivel az inzulinrezisztenciát nehéz felismerni, így sokszor a betegek nem mennek időben orvoshoz, és a baj sokkal nagyobbra duzzad. Szerencsére azért van néhány jel, amire érdemes odafigyelni, és meglétük esetén szakemberhez fordulni.
A szakember a betegség meglétét vérvizsgálattal tudja igazolni, és amennyiben a problémára fény derül, úgy életmódváltással, és gyógyszeres terápiával segíthet az állapot romlásának megállításában, valamint a visszafordításában.
komplex endokrin és allergiás kórképek
inzulinrezisztencia (IR)
policisztás ovárium szindróma (PCOS)
pajzsmirigy problémák
meddőség
Rendelés típusa:
További véleményekDóra közvetlen, lendületes, profi. Mindenre kiterjedő tanácsadó, aki folyamatosan figyeli, hogy a páciensnek átment e az info, megértette e azt. Külön örülök annak, hogy az e-mail címét is megkaptam kérdés esetére.
Aki pajzsmirigy túlműködéssel él, annak érdemes tudnia, hogy bizonyos élelmiszerek enyhíthetik a tüneteket, mások súlyosbíthatják, és vannak olyan is, amelyek hatással lehetnek a gyógyszerek működésére. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász, diabetológus részletesebben kifejtette, hogyan is hat a táplálkozás a pajzsmirigy túlműködésre.
Amikor túl magas a vérben a kalcium szintje, hypercalcemiáról lehet beszélni, amely mögött leggyakrabban a mellékpajzsmirigy túlműködése áll. Ez az állapot enyhe esetben tünetmentes, de előrehaladottabb állapotban többek közt a csontok elgyengülését, vesekövet okozhat, a szív és az agyműködésre is hatással lehet. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus arról beszélt, mikor érdemes orvoshoz fordulni és hogyan lehet diagnosztizálni a hypercalcémiát.
Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy ha az életmódterápia iránymutatásával változtat a szokásain, megelőzheti a diabéteszt. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus avatott be a részletekbe.