Az inzulinrezisztencia (IR) és annak megfelelő kezelése az utóbbi években igen nagy hangsúlyt kapott, ugyanis a szakemberek rájöttek, hogy a megemelkedett inzulin bizony könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet, ráadásul olyan panaszokat is eredményezhet, mint a menstruációs zavarok vagy teherbeesési nehézségek. Az állapot kialakulásának hátterében a genetikai hajlamon túl az egészségtelen életmód áll- vagyis a nem megfelelő táplálkozás (sok finomított szénhidrát, telített zsírokban gazdag ételek), valamint a mozgáshiány. Mivel a mai kor embereire ezek igencsak jellemzőek, ezért nem meglepő, hogy egyre többször kerül diagnosztizálásra az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség.
Az IR tünetei
Az IR van, hogy semmilyen tünettel nem jár, ám leggyakrabban az alábbi panaszok hívják fel rá a figyelmet:
Sokan, amikor felmerül bennük az inzulinrezisztencia gyanúja, beutalót kérnek cukorterheléses vizsgálatra. Ez önmagában nem is baj, hiszen fontos információkkal szolgál, ám nagyon gyakori IR esetén, hogy a glükóz szintje normál értékhatárokon belül mozog, az inzulin mennyisége viszont emelkedett- mondja dr. Koppány Viktória PCOS és IR specialista, aki a paciensek visszajelzései alapján elnyerte a Budai Endokrinközpont ÉV Kiváló Orvosa díjat.
Így tehát nagyon fontos, hogy ne csupán a vércukor szintjét ellenőriztesse, hanem az inzulinét is, ráadásul lehetőleg 3 pontos vizsgálattal (vagyis ellenőrizzék a 0,60 és 120 perces értéket is). Ezáltal ugyanis lehet látni, hogy megugrik-e, és ha igen, akkor mikor az inzulin mennyisége. Ez azért fontos, mert ha ekkor nem derül fény a magasabb inzulin szintre, akkor egy idő után már a vércukor értékei is „elcsúsznak”, tehát az állapot súlyosbodik.
Hogy a kellemetlen tünetek megszűnjenek, és hogy elkerülhesse a 2-es típusú cukorbetegséget, fontos a megfelelő, személyre szabott terápia. Ennek lényeges eleme a dietetikus által meghatározott diéta (megfelelő CH mennyiség, cukor, finomított szénhidrátok kerülése, gyors/lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő időben történő fogyasztása), a rendszeres testmozgás (heti 150 perc kardió+izomerősítő edzések), valamint súlyosabb esetben gyógyszeres kezelés. Bizonyos időközönként vérvizsgálattal ellenőrzés javasolt, mely által meg lehet bizonyosodni az alkalmazott terápia sikerességéről, és szükség esetén annak változtatása javasolt.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.