A pajzsmirigy alulműködést legtöbbször a jód hiányához kapcsolják, melynek magyarázata, hogy e zavart gyakran ezen ásványi anyag hiánya okozza. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak még további olyan hiányállapotok, melyek a mirigy csökkent működését eredményezik. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája ezeket ismerteti.
A pajzsmirigy alulműködési zavarok számtalan embert érintenek, ám a legtöbbjük csupán hormonpótló készítményeket szed az állapot normalizálása érdekében. Viszont nem árt tisztában lenni azzal, hogy bizonyos vitaminok és ásványi anyagok plusz bevitele hozzájárulhat a javuláshoz, hiszen ezek hiánya is szerepet játszhat a betegség kialakulásában.
Fontos: csakis szakorvosi javallatra alkalmazhatóak ezen anyagok táplálék kiegészítőként történő bevitel útján!
A pajzsmirigyzavarok egy részét - alulműködést, golyvát- gyakran a jódhiány okozza, ami sajnos egész Magyarországot érinti. A jód ugyanis elengedhetetlen a szerv normál működéséhez, hiszen a mirigyben termelődő hormonok fontos alkotórésze. A T3 (trijódtironin) ugyanis 3 jód molekulát, míg a T4 (tiroxin) 4-et tartalmaz, és az előbbi tömegének 53, az utóbbinak pedig a 68 százalékát teszik ki. A szervezetben a jód táplálék, illetve ivóvíz útján gyorsan felszívódik, ám jódhiányos területeken táplálék kiegészítők formájában is hozzá lehet jutni.
A jód mellett a szelénnek is van jelentősége a pajzsmirigy működésében, hiszen ez egy fontos kofaktor a T4 termelésében, ráadásul a T4-nek a biológiailag aktívabb T3-má való átalakításában is segít. Kutatások szerint a pajzsmirigy egészségéhez és hormontermeléséhez 11 szelén-függő enzim járul hozzá, így hiánya gondokat okozhat. Fontos továbbá megemlíteni, hogy amennyiben valaki szelént szed jód nélkül, úgy jódhiányossá, fordítva pedig szelénhiányossá válhat! Pajzsmirigybetegség fennállásakor jelenleg két esetben kerülhet sor szelénpótlásra: az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás egy bizonyos formájában, illetve Basedow-kórban.
A pajzsmirigy hormonjainak szintéziséhez szükség van mindezeken kívül megfelelő mennyiségű cinkre is, mivel ez az anyag is hozzájárul a T4 T3-má való alakításához, valamint a pajzsmirigy receptorainak működéséhez. Egy pennsylvaniai kutatócsoport például megfigyelte, hogy napi 26 mg cink 4 hónap alatt javítja a pajzsmirigy funkcióit. Érdekesség, miszerint a pajzsmirigy alulműködés okozta hajhulláson nem mindig javít egyedül a hormonpótló készítmény, csakis akkor, ha mellé cinket is szed az illető- mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
A vitaminok közül a D-vitamin igen fontos a pajzsmirigy működésében. A napfény vitaminjaként ismert D-vitamin leginkább védelmi funkciót lát el, mivel óvja a szervet az autoimmun károsodástól. A pajzsmirigy alulműködése sok esetben ugyanis autoimmun eredetű, és ez pusztítja a szerv sejtjeit, melynek hatására a T4 és a T3 mennyisége lecsökken. A D-vitamin ezt a támadást hivatott megakadályozni, ráadásul a pajzsmirigy rák kialakulása ellen is védő hatást fejthet ki.
November harmadik szombatján rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és az Endokrinközpont eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, érdekes témákban.
Az adiponektin egy olyan hormon, amely a zsírszövetben szabadul fel és amely befolyással van az inzulinérzékenységre és a gyulladásokra. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arra hívja fel a figyelmet, hogy alacsony szintje olyan állapotokkal van összefüggésben, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és az érszűkület.
Válogatott fejezetek a klinikai endokrinológiából címmel rendezi meg novemberi szakmai napját a Prima Medica EgészségHálózat és az Endokrinközpont.