Mi az a Conn-szindróma?
A Conn-szindróma egy olyan hormonháztartási zavar, ami az aldoszteron nevű hormon túltermelésével jár. Az aldoszteron a nátrium sejtbe történő visszaáramlását növeli és a kálium ürítését fokozza. Magasvérnyomással, általános fáradságérzettel, ritkán izomgyengeséggel, izomláz-szerű érzéssel és görcsökkel is társul- ennek oka a vér káliumtartalmának csökkenése.
A betegség időben történő felismerése kiemelten fontos, mivel a magasvérnyomás károsítja az erek belső, endothel falát, így komoly problémákat okozhat. Amennyiben a beteg idejében fordul szakorvoshoz, úgy elkerülhetőek az olyan magasvérnyomás okozta szövődmények, mint például a szívinfarktus, vagy a stroke.
A zavart kiváltó okok meghatározzák a kezelési menetet is, így fontos a háttérben húzódó tényezők megállapítása. A problémát leggyakrabban a mellékvesekéreg hormontermelő daganata, adenomája okozza, amely fokozza az aldoszteron szintjét és a vesékben a nátrium és a víz visszaszívódását. Ilyenkor leggyakrabban jóindulatú elváltozásról van szó, ám az esetek kevesebb, mint 1%-ában a Conn-szindróma kiváltója rosszindulatú adenoma, esetleg karcinóma is lehet.
A betegséget okozhatja még a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjei tömegének kétoldali növekedése is, amit hiperpláziának nevezünk. A szindróma ritkán öröklődik, ám előfordulhat, hogy családi halmozódás figyelhető meg- éppen ezért amennyiben családjában előfordult ilyen típusú hormonzavar, úgy érdemes időközönként vérvizsgálattal megbizonyosodni az aldoszteron szintjéről!
A Conn-szindrómára általában nehezen – vagy sehogy sem- normalizálható magasvérnyomás hívja fel a figyelmet, főleg idős korban. Mivel a hipertónia mögött egy másik betegség áll (másodlagos hipertónia), ezért lényeges javulás csakis akkor figyelhető meg, ha az alapbetegséget eredményesen kezelik.
A megemelkedett vérnyomás értékek mellett a zavarra adhatnak okot a már említett izomfájdalmak is- bár nem jelentkeznek szükségszerűen- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
A diagnózis felállításához az egyéni anamnézis – esetenként családi anamnézis – mellett vérvizsgálatra van szükség a hormonértékek és egyéb laborparaméterek megállapításához, valamint szükség lehet EKG-ra, vizeletvizsgálatra, továbbá a daganat kizárása céljából CT/MRI is indokolt lehet.
Szerencsére a Conn-szindrómát az esetek túlnyomó részében gyógyítani lehet. Daganat fennállása esetén műtétre van szükség, ami után szinte azonnal visszaáll az aldoszteron szintje a referencia tartományba. Ám ha a műtét valamilyen okból nem kivitelezhető, úgy gyógyszeres kezeléssel lehet javítani az állapoton.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.