A szívinfarktust a diabétesz egyik félelmetes, ám gyakori lehetséges szövődményeként tartják számon. Az utóbbi időben néhány nagyobb esetszámú tanulmány eredménye alapján kérdésként merült fel, hogy a vércukorszint gyors csökkentése minden esetben segít-e az érszövődménnyel rendelkező betegek túlélésének meghosszabbításában? Dr. Bibok György, a Budai Endokrinközpont diabetológus főorvosa elárulja, vajon miként lehetne csökkenteni a szív- és érrendszeri szövődmények előfordulási esélyét.
2-es típusú cukorbetegség esetén az inzulinfelhasználásban-és a termelésben is zavar keletkezik, így a vércukorszint lényegesen megnő, ami pedig az erek károsodásához vezet, és meszes lerakódások keletkeznek bennük. Ezeken az ereken apró sérülések jöhetnek létre, ami vérrögök kialakulásához vezethet, majd elzáródásokat okozhat az agy, vagy a szív artériáiban, stroke-ot, illetve szívinfarktust kiváltva.
„A súlyos szövődmények elkerülése érdekében a betegeknek kiemelten fontos rendszeresen részt venniük diabetológiai szakellenőrzésen és a szükséges érrendszeri vizsgálatokon, melyek során pontosabb képet kaphatnak állapotukról. A cukorbeteg szakellátó helyeken a diabetológus orvos évente 2-4 alkalommal ellenőrizteti a betegek HbA1c szintjét. Ez a vizsgálat a vörösvértestekben lévő hemoglobin cukorral való telítettségét mutatja, így pontosabb képet lehet kapni az elmúlt 2-3 hónap vércukorértékeinek átlagáról. A jó cukorháztartással élő diabéteszes betegek ezen értéke 5.6 és 7.0 % között van. Magasabb értékek esetén nagyobb a veszélye az érszövődmények kialakulásának, illetve a már meglévők rosszabbodásának.”- mondja dr. Bibok György, a Budai Endokrinközpont diabetológus főorvosa.
A LSU Hospital-Based Longitudinal Study (LSUHLS) nevű vizsgálatban 29627 diabéteszes beteget vizsgáltak, akiknek nem volt ismert a szívkoszorúér betegségük, illetve nem állt fenn szívelégtelenség a vizsgálat kezdetekor. Az utánkövetésből kiderült, hogy több mint 5000 főnél alakult ki szívelégtelenség 6,5 éven belül. Továbbá azt is megállapították, hogy a kezdeti HbA1c érték minden egy százaléknyi emelkedése 9 százalékkal megemelte a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát.
A cukorbetegek gondozása során a HbA1c mértékét, mint célértéket, vagy újabban, mint céltartományt adják meg és figyelik. Bár a cukorbetegek számára a céltartomány 5.6 és 7.0 % közt mozog, az érszövődménnyel rendelkező betegek esetében az ajánlások már megengedőbbek, mert elfogadhatónak tartják a 7-8% közötti értéket is. Ennek oka, hogy a már meglévő érbetegség esetén a kórosan alacsony vércukorérték (pl. hipoglikémia) veszélyesebb a hirtelen bekövetkező állapotrosszabbodás, halál szempontjából, mint a kissé emelkedett vércukorérték.
A diabetológusok minden esetben a beteg aktuális állapotához, a meglévő szövődményekhez igazítják a szükséges terápiát, mely gyakran nem lehet más, mint a helyes inzulinkezelés.
Dr. Bibok György szerint a fentebb említett vizsgálat eredménye azért fontos újdonság, mert megerősíti azt a korábban vélt összefüggést, hogy a jobb anyagcsere-állapot - kórosan alacsony vércukorérték nélkül- javíthatja a szív működését, és csökkentheti a szívelégtelenség kockázatát, ami idősebb 2-es típusú cukorbetegekben fontos és gyakori szövődmény.
Forrás: Budai Endokrinközpont
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.