A koleszterin egy olyan anyag, amely igen fontos szerepet tölt be a szervezet megfelelő működésében, ugyanis részt vesz az anyagcsere folyamatokban, az epesavak egyik építője, valamint egyes vitaminok és hormonok előállításában is szerepe van. Két fő típusa a HDL („jó koleszterin”) és az LDL („rossz koleszterin”)- ez utóbbi felhalmozódása igen veszélyes, mivel az erekben lerakódva érszűkületet okozhat. Ez kezdetben komoly tüneteket nem mindig okoz, ám ahogy szűkül az erek átmérője, és romlik a vérellátás, úgy szédülés, fejfájás, lábfájás, szívtáji fájdalom léphet föl, attól függően, hogy a test melyik részén alakult ki az érszűkület. Az állapot nagy veszélye, hogy könnyen szívinfarktushoz, stroke-hoz, lábszárfekélyhez és egyéb szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet.
A magas koleszterinszint okai
A magas koleszterinszint egyik jellemző tünete a szemhéjaknál kialakuló, bőrből kiemelkedő, sárgás elváltozás, ám sajnos általában az illető csak vérvétel alkalmával szembesül a problémával, mivel a magas koleszterin szint gyakran semmilyen tünetet nem okoz, csak ha már a szövődmények is kialakultak.
A magas koleszterinszint gyakran már életmódváltással (diéta, mozgás) csökkenthető, ám előfordulhat, hogy az orvos gyógyszeres kezelést javasol.
Fontos azonban tudni, hogy a problémának van elsődleges és másodlagos formája is- ez utóbbi esetén valamilyen más betegség provokálja a koleszterin érték emelkedését. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint a nem javuló koleszterinszint mögött esetleg pajzsmirigy alulműködés húzódik meg. Éppen ezért ekkor érdemes laborvizsgálat útján ellenőriztetni a TSH, T3, T4 és szükség esetén az aTPO értékét. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy alulműködés, úgy gyógyszeres kezelésre van szükség, melynek hatására a koleszterin szintje javulást mutathat. A szakértő azonban azt is hozzáteszi, hogy az egészséges táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra ezután is szükséges odafigyelni!
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.