A mérsékelt övben élő embereknél megfigyelhető jelenség, hogy a tél végére közel 90%-uk D-vitamin hiánnyal küzd. Ez alól a gyerekek sem jelentenek kivételt, így mindenképpen érdemes erre a problémára náluk is nagy figyelmet fordítani!
A D-vitamin egy hormonhoz hasonlító anyag, melyet a táplálkozással csak nagyon nehezen és csupán kis mennyiségben lehet bevinni a szervezetbe. Szerencsére azonban szervezetünk képes előállítani a vitamin előanyagaiból, az UV sugárzás segítségével. Éppen ez az oka annak, hogy az őszi – téli időszakban komoly vitaminhiánnyal is küzdhetünk. Legtöbben ugyanis sajnos nem tudják megoldani, hogy ilyenkor is naponta körülbelül 30 percet érje a bőrüket nagyobb felületen a nap. Pedig ez fontos lenne, különösen a gyerekek esetében.
Mivel a D-vitamin egyik fontos funkciója az immunrendszer támogatása, a csontépítés , illetve annak egészségének megőrzése, így hiányában csontritkulás, a csontszerkezetet érintő elváltozások esetleg csontgyulladás, deformitás is kialakulhat. Gyerekek esetében a következő tüneteket érdemes szem előtt tartani, amelyek D-vitamin hiányt jelezhetnek:
• sápadtság
• boltozatos homlok
• elgörbült alsó végtagok
• mellkasi csontok, a bordák deformálódása izomzat tónusának csökkenése, izomfájdalmak
• fogzás és mozgásfejlődés késése,
• gyakori légúti, illetve egyéb fertőzések
• a csontok gyengesége – fokozott hajlam a csonttörések kialakulására
• hangulatingadozások, depresszió
• állandó álmosság
Az sem jó megoldás, ha a pótlást mindenféle felügyelet nélkül gyorsan megkezdjük – hívja fel a figyelmet dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa. A D-vitamin ugyanis zsírban oldódó vitaminként túladagolható! Tünetei a következők:
• székrekedés, hasmenés
• hányinger, hányás
• hasi fájdalmak
• fogyás
• izomgyengeség, általános gyengeség
• fejfájás
• fokozott szomjúságérzés
• fokozott vizeletürítés
• súlyosabb esetekben agyi rendellenességek, például zavartság, hallucinációk és kóma
A bevitelt éppen ezért minden esetben szakemberrel konzultálva érdemes beállítani, hiszen így ellenőrizhető a szervezet D-vitamin szintje is, és ez alapján lehet meghatározni a pótlás mennyiségét, idejét!
Csecsemők: 400-1000 NE
Gyermekek - 1-6 év: 600-1000 NE
Gyermekek - 6 év felett: 600-1000 NE
Serdülők: 800-1000 NE
Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy ha az életmódterápia iránymutatásával változtat a szokásain, megelőzheti a diabéteszt. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus avatott be a részletekbe.
KonyhaKlinika workshop sorozatunkat azért hoztuk létre, hogy segítsünk a gyakorlatba átültetni az életmóddal összefüggő és egyéb betegségek diétájával kapcsolatos elméleti tudást. Elsőként pedig az inzulinrezisztencia étrend kihívásait mutatjuk be, hogyan lehet egyszerűen és gyorsan tápanyagban gazdag és finom ételeket készíteni, amelyek illeszkednek az étrendedbe.
Az úgynevezett sörhas, vagyis a hasi predominanciájú elhízás nem pusztán esztétikailag jelenthet kihívást. Aki nem mozog, nem figyel az étkezésére és stresszes életmódot él, nagy valószínűséggel társbetegségeket is beenged az életébe. Ha pedig beindul egy negatív spirál, csak komplex kezeléssel és életmódváltással lehet megállítani, visszafordítani a folyamatokat. A metabolikus szindrómáról és a kezelés lehetőségeiről beszélt Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont diabetológusa, endokrinológus, lipidológus, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája.