Válogatott fejezetek a klinikai endokrinológiából

Gondolatszilánkok a pajzsmirigy betegségek korszerű szemléletéhez 

Prof. Dr. Balázs Csaba, az MTA doktora
az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, immunológus

Összefoglaló előadásának bevezetőjében Balázs professzor bemutatta a pajzsmirigy hormonjainak képződését és autoantigénjeit, majd rátért az első kiemelt betegség, a hypothyreosis anamnézisének és fizikális vizsgálatának ismertetésére. Gazdag képanyaggal illusztrálva a tüneteket, szintén képekkel igazolta a kezelés eredményességét. Prezentációjának egyik izgalmas kérdéseként a professzor felvetette, hogy vajon valóban a TSH-e az egyedüli biztos módszer a diagnosztizáláshoz. Válaszában röviden felsorolta, mi minden befolyásolhatja a TSH értéket, ami miatt nem lehet elegendő a hormonszint mérés a diagnózishoz. Az előadó nagy hangsúlyt fektetett az autoimmun thyreoiditisekre, azok diagnosztizálási és kezelési lehetőségeire. A skála másik végén szó esett a hyperthyreosis és a Basedow-Graves kór immunológiájáról, különös tekintettel utóbbi szemtüneteire. Balázs professzor előadását egy Hippokratész-idézettel zárta.

Acromegalia

Prof. Dr. Góth Miklós, az MTA doktora
a Semmelweis Egyetem professzora, az Endokrinközpont endokrinológusa

Különleges témájú előadásában Góth professzor az acromegalia konszenzusos megközelítésére hívta fel a figyelmet, fókuszba állítva a cardiovascularis-, endokrin és metabolikus-, onkológiai komorbiditásokat, az alvási apnoét, csont-ízületi betegségeket és bizonyos daganatos megbetegedéseket, amelyek kísérhetik az acromegáliát. Kiemelte, hogy a komorbiditások befolyásolják a kezelés kiválasztását, amely elsődlegesen lehet műtéti, de nagy szerepe van a gyógyszeres kezelésnek is. Biztató fejleményként megemlítette, hogy az új gyógyszerek direkt a somatotropinomára hatnak, illetve blokkolják a GH receptort. Szó esett a kezelés eredményességének prediktív tényezőiről, végezetül pedig Góth professzor levonta a kezelés választására vonatkozó következtetéseket.

Óriások földjén

Prof. Dr. Góth Miklós, az MTA doktora
a Semmelweis Egyetem professzora, az Endokrinközpont endokrinológusa

Első előadásának mintegy folytatásaként Prof. Dr. Góth Miklós roppant színes és érdekes kitekintést tett az acromegáliás betegek „történelmére”. Kiderült, hogy számos ország, de főleg az északi népek népmese világában szerepelnek óriások, a hallgatóság megismerhette többek közt az ír óriás király legendáját. Orvosi szempontból Góth professzor megvilágította, mi befolyásolja az óriások élettartamát, ami átlagosan 42 év. A rendkívül illusztrációgazdag prezentáció második felében az előadó bemutatta a legismertebb acromegáliás betegeket Góliáttól Charles Byrne-ig, illetve a Shrek figurájának mintát adó Maurice Tillet-ig. Érdekes adalék volt az első magyar familiáris acromegalia bemutatása, ahogyan a teljes prezentáció is izgalmas kitekintést jelentett az endokrinológia világában.

Pajzsmirigy betegség és terhesség, meddőség kapcsolata 

Prof. Dr. Balázs Csaba, az MTA doktora
az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, immunológus

Balázs professzor bevezetőjében ismertette a meddőség definícióját, elkülönítette az elsődleges és másodlagos formákat és megnevezte a lehetséges okokat, kiemelve az életkor jelentőségét. A hallgatóság megtudhatta, miért kihívás a pajzsmirigy számára a terhesség és milyen paraméterek jelzik a pajzsmirigy stimulált állapotát a terhességben. Prof. Dr. Balázs Csaba külön kiemelte a várandósság előtti vizsgálatok szerepét, amelyeket minden pajzsmirigy betegeknek érdemes megcsináltatnia. Szó esett a prolaktin fokozott termelésében szerepet játszó okok két fő csoportjáról, a daganatokról és a további okokról, valamint a jellegzetes tünetekről. Balázs professzor a későbbiekben beszélt a TPO elleni antitestekről, illetve azok szerepéről a meddőségben, a vetélésben és a magzati fejlődésben. Gyakorlati tanácsokkal ismerkedhettek meg a hallgatók a szelén kezelésre vonatkozóan és nagy hangsúlyt fektetett az előadó a megfelelő életmódra, mint a megelőzés és kezelés egyik alapvető eszközére. Ennek részeként volt szó a táplálkozásról, ezen belül is a szerves jód bevitelről. Zárásként a gondos kezelések „eredményeiről”, a megszületett gyermekek jelentette örömről számolt be Prof. Dr. Balázs Csaba.

Prolaktin szekretáló hypophysisadenoma - Consensus statement 2023

Dr. Dénes Judit PhD
az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház endokrinológusa, belgyógyász

Prezentációjában dr. Dénes Judit felvázolta, mikor és hogyan kell kivizsgálni a hyperprolactinaemiát, hogyan lehet igazolni a diagnózist ellentmondó klinikai tünetek és laboreredmények esetén is. A MRI vizsgálatok részletes bemutatása után a doktornő ismertette a lehetséges társbetegségeket, szövődményeket, így az obezitást, a hypopituitarismust, a hypogonadismust és a csontrendszert érintő kórképeket. Szó esett a kezelés alapját képező gyógyszerekről és arról, milyen mellékhatásokkal lehet számolni, illetve a másik lehetőségként megjelenő műtétről, amely bizonyos betegcsoportban akár az első választás is lehet. Előadása végén Dénes doktornő szót ejtett a betegség speciális eseteiről, így a prolactinomákról, az agresszív adenomáról, a terhességben, menopauzában, gyermekkorban, pszichiátriai betegség mellett jelen lévő állapotról és azok kezelési lehetőségeiről is.

Szubklinikai Cushing-szindróma

Dr. Békési Gábor PhD, egyetemi docens
az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász

A szubklinikai Cushing-szindróma (SCS) definiálásával Békési professzor előrevetítette előadásának vázát, majd beszélt a betegség patogeneziséről, klinikai megjelenéséről és diagnosztizálásának összetett lehetőségeiről. A kezelés két útjánál ismertette a gyógyszeres és a műtéti eljárások indikációit és kiemelte a követés jelentőségét. Az előadás második részében a hallgatók megismerkedhettek a ciklikus Cushing szindróma jellemzőivel és a diagnózis felállításának nehézségeivel, olyan kevésbé ismert területbe nyerve így bepillantást, amelyről ritkán hallani az endokrinológus szakmán kívül.

Secunder hypertonia endokrin okai

Dr. Mutnéfalvy Zoltán
az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász

Előadásának bevezetőjében Mutnéfalvy doktor bemutatta a hipertónia definícióját és klasszifikációját és részletezte az evidenciákon alapuló életmód-ajánlásokat a kezelésben. Szót ejtett a céltartomány értékekről és a terápiarezisztens magasvérnyomás betegség kapcsán kiemelte, hogy sok esetben ennek éppen az az oka, hogy secunder hypertoniáról van szó. Beszélt az erre irányuló kivizsgálás indikációiról és más okok mellett kiemelte a háttérben meghúzódó lehetséges endokrin okokat. Ezek közt a hallgatóság betekintést nyerhetett a primer aldosteronismus, a Cushing-szindróma, a phaeochromocytoma/paraganglioma, az acromegalia, a primer hyperparathyreosis, a hypothyreosis és a hyperthyreosis diagnosztizálásába és kezelésének lehetőségeibe. Előadásának összefoglalásában Mutnéfalvy doktor hangsúlyozta, hogy a secunder hypertoniák potenciálisan gyógyítható és aluldiagnosztizált volta adja a felismerésük jelentőségét.

Táplálkozásunk vizsgálata az endokrin rendszer tükrében

Varga Dóra, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember
ÉMOT elnökségi tag

A szakmai nap zárásaként Varga Dóra feltette a kérdést: hogyan kellene táplálkoznunk a hormonrendszer támogatása érdekében, majd jelezte, hogy a hatalmas témakörből kiemeli az elhízás, a cukoranyagcsere és a pajzsmirigy betegségek dietetikai megközelítését. A túlsúly, elhízás témában felidézte a riasztó adatokat és röviden összefoglalta a mögöttük álló okokat, majd öt elterjedt étrend hatásait vetette össze. Az általános ajánlások mellett Varga Dóra hangsúlyozta, hogy mivel kulcsfontosságú a fő étkezési probléma beazonosítása, ezért kiemelt szerepe van a dietetikai tanácsadásnak. A cukorbetegséggel kapcsolatosan a hallgatóság megismerhette azokat a bizonyítékokat, amelyek a táplálkozásterápia döntő jelentőségét támasztják alá, szükség esetén egy intenzív életmód terápia keretein belül. Praktikus megközelítésben számos jótanács is elhangzott többek közt a rostbevitel növeléséről és az optimális étrend összeállításáról. Ugyancsak gyakorlati szempontok mentén mutatta be a szakember a pajzsmirigy betegségek táplálkozásterápiáját, kiemelve a jód, a szelén és a D-vitamin szerepét. Előadásának végén a dietetikus szót ejtett a mikrobiom általános szerepéről és annak étkezési támogatásáról, valamint legegyszerűbb, bárki számára érhető ajánlásként kiemelte az Okostányér programot.