Inzulinrezisztencia kezelése

Miért fontos az inzulinrezisztencia kezelése?
Hogyan történhet az inzulinrezisztencia kezelése?
Milyen gyógyszereket alkalmaznak az inzulinrezisztencia kezelése során?
Hogyan érdemes módosítani az étrendet az inzulinrezisztencia kezelése érdekében?
Milyen más életmódbeli változtatásokat érdemes bevezetni az inzulinrezisztencia kezelése során?
Milyen lehetőségek vannak az inzulinrezisztencia kezelése érdekében?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Endokrin Központban

• Endokrinológiai vizsgálat
• Képalkotó vizsgálatok
• Szakorvosi konzultáció
• Életmód tanácsadás
• Kontroll vizsgálatok

Miért fontos az inzulinrezisztencia kezelése?

Az inzulinrezisztencia a cukorháztartás szabályozási zavara. Ez az első lépcső, ami a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához és számos egyéb szövődményhez vezet. Inzulinrezisztencia esetén a test sejtjei kevésbé érzékenyek az inzulin nevű hormonra. Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, mely rendkívül fontos szerepet tölt be szervezetünkben, ő a vércukorszint szabályozásának legfőbb hormonja. Ahhoz szükséges, hogy a sejtek fel tudják venni a glükózt (vércukrot). A legtöbb sejtnek (például az izom-, zsír- vagy a májsejteknek) ez a fő tápláléka, ebből nyernek energiát a működésükhöz, és glükóz, valamint inzulin hiányában is éheznek. Inzulinrezisztencia esetén viszont akkor is éheznek, amikor van ugyan elegendő mennyiségű glükóz a vérben és elegendő mennyiségű inzulin is. Ennek oka, hogy inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem reagálnak, érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben. Fontos kiemelni, hogy az inzulinrezisztencia egy folyamat, nem egy pillanat, ami után véglegesen érzéketlenné válnak a sejtek. A folyamat elején található az inzulinrezisztencia, a végén pedig a kialakult 2-es típusú cukorbetegség. A szervezet tehát inzulinrezisztencia esetén kisebb-nagyobb mértékben éhezni kezd, amit kezdetben azzal kompenzál, hogy nagyobb mennyiségű inzulint termel a hasnyálmirigyben (hiperinzulinémia). A több inzulin még az érzéketlenné váló sejtek esetén is hatásosabban tudja bejuttatni a glükózt a sejtekbe és csökkenteni a vércukorszintet. Ez azonban csak a kezdeti állapot, mert a hasnyálmirigy egy idő után kimerül és kialakul és végső soron az élethosszig tartó, krónikus 2-es típusú cukorbetegség.

Az inzulinrezisztencia kezelése azért kiemelten fontos, mert ez még egy kezdeti állapot, az első lépcsőfok vagy úgyis mondják, hogy a ,,cukorbetegség előszobája”. Itt még bizonyítottan be lehet avatkozni. Ha már kialakul a 2-es típusú cukorbetegség, ott kezelni lehet ugyan az állapotot, de meggyógyítani már nem. Ezzel szemben az inzulinrezisztencia még visszafordítható. Az inzulinrezisztencia kezelése nemcsak a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásától véd meg, hanem számos más betegséggel is összefügésbe hozható. Többek között:

• Szív- és érrendszeri betegségek
• Nem alkoholos zsírmájbetegség
• Metabolikus szindróma
• Elhízás
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

Hogyan történhet az inzulinrezisztencia kezelése?

Az inzulinrezisztencia kezelése több elemből is áll, hogy a lehető leghatékonyabb legyen. A sikeres kezeléshez első lépésként hamar fel kell ismerni az inzulinrezisztencia állapotát, amikor még visszafordítható és megelőzhető a súlyosbodás. Sajnos az inzulinrezisztencia kezdetben (amíg a hasnyálmirigy képes kompenzálni), nem okoz semmilyen tünetet. Éppen ezért a rendszeres szűrővizsgálatok, az alkalmanként emelkedett vércukorérték és az egyéb társbetegségek vethetik fel az igényt arra, hogy célzottan történjen kivizsgálás inzulinrezisztencia irányába. Ebben segíthet az orális glükózterheléses vizsgálat (OGTT), amin már hamar ki lehet mutatni, hogy a szervezet lassabban veszi fel a vércukrot. Az OGTT során 75 gramm cukrot tartalmazó oldatot itatnak meg a pácienssel, majd a következő két órán belül többször is megmérik a vércukor értékeit. A vizsgálat segítségével már korán felismerhető, ha a kelleténél lassabban veszik fel a sejtek a vércukrot és sokáig magas marad a vércukorszint. Ezzel kimutatható az inzulinrezisztencia állapota.

Második lépésként elengedhetetlen egy diabetológiában jártas szakember felkeresése, akivel közösen meg tudják tervezni a terápiát. Fontos megjegyezni, hogy az inzulinrezisztencia kezelése egy hosszú folyamat, így érdemes olyan szakemberre bízni, akivel jó az együttműködés. Ez nagymértékben hathat a terápia sikerességére. Az orvos további kivizsgálásokat kérhet a társbetegségek felderítéséhez. Az inzulinrezisztencia kezelése más betegségekhez hasonlóan akkor a leghatékonyabb, ha megtaláljuk kialakulási okát. Az okok ismerétében és azok kezelésével az inzulinrezisztencia állapota is bizonyítottan javulni fog. Sajnos az inzulinrezisztencia hátterében vannak olyan faktorok, amikre nem tudunk hatással lenni, ilyen például a genetikai hajlam, vagy az idősebb életkor. De sok olyan tényezővel hozták összefüggésbe az inzulinrezisztenciát, amik ellen viszont igenis tudunk tenni. Az inzulinrezisztencia összefüggésbe hozható például a helytelen étrenddel, a mozgásszegény életvitellel, valamint az ezekkel gyakran társuló elhízással - különösen a hasi típusú elhízással. Az inzulinrezisztencia kezelése során éppen ezért központi szerepet kap az életmód megváltoztatása. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a túlsúly leadása növelheti az inzulinérzékenységet. Általában ezért az életmódváltás az elsődleges ajánlás az inzulinrezisztencia kezelése soárn, de emellé gyógyszeres kezelés (metmorfin) is adható.

Milyen gyógyszereket alkalmaznak az inzulinrezisztencia kezelése során?

Jelenleg nincsen olyan gyógyszer, amivel önmagában meggyógyítható lenne az inzulinrezisztencia. Az inzulinérzékenység növelésére jelenleg a metformin nevű szer a leginkább hatásos és a leggyakrabban alkalmazott. Ezt előszeretettel ajánlják az inzulinrezisztens állapotokban, például cukorbetegségben, prediabéteszben, policisztás ovárium szindrómában és elhízásban, mert fokozni tudja az inzulinérzékenységet és lelassítja a betegség előrehaladtát. Az orvos olyan gyógyszereket is felírhat, amelyekkel az egyidejűleg fennálló állapotokat lehet kezelni. Például vérnyomáscsökkentő gyógyszerek vagy statinokat az LDL-koleszterinszint csökkentésére.

Hogyan érdemes módosítani az étrendet az inzulinrezisztencia kezelése érdekében?

Az étrend nagy hatással van a vércukor- és az inzulinszintünkre. A feldolgozott, magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételek elfogyasztás több inzulint igényel. Ezek helyett általánosságban elmondható, hogy az alacsony vagy közepes glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása nagy segítség lehet az inzulinrezisztencia kezelése során. A glikémiás index (GI) egy olyan mérőszám, amely a szénhidrátokat tartalmazó élelmiszereket aszerint rangsorolja, hogy mennyire befolyásolják a vércukorszintet. Az élelmiszerek alacsony, közepes vagy magas glikémiás indexűek lehetnek a tiszta glükóz 100-as referenciaértékéhez viszonyítva. Az inzulinrezisztencia kezelése során az alacsony vagy közepes glikémiás indexű élelmiszerek bevezetését javasolják, mert ezek nem növelik meg hirtelen a vércukrot, hanem lassabban, elnyújtva és könnyebben fel tudják venni a sejtek a belőlük származó glükózt. A rosttartalmú ételek fogyasztása szintén ajánlott az inzulinrezisztencia kezelése részeként, mert a szervezet lassan bontja le őket, ami azt jelenti, hogy ők sem okoznak kiugró vércukorszint értékeket.

A magas GI-szel rendelkező élelmiszerek általában sok szénhidrátot és/vagy cukrot tartalmaznak, és a rosttartalmuk is alacsony, ha egyáltalán tartalmaznak rostot. A magas GI-szel rendelkező élelmiszereket éppen ezért érdemes kerülni, közéjük tartoznak például a következők:

• Fehér kenyér
• Burgonya
• Reggeli gabonafélék
• Sütemények és kekszek
• Gyümölcsök, például görögdinnye és datolya

Az alacsony GI-ű élelmiszerek ezzel szemben általában alacsony szénhidráttartalmúak és magasabb rosttartalmúak, tehát hatásosak inzulinrezisztencia esetén. Példák az alacsony GI-szel rendelkező élelmiszerekre:

• Babok és hüvelyesek
• Gyümölcsök, például alma és bogyós gyümölcsök
• Nem keményítőtartalmú zöldségek, például spárga, karfiol és leveles zöldségek
• Diófélék
• Tejtermékek, hal és hús

  Kapcsolódó cikkünk

  Keveset mozog? Így hat a vércukor és az inzulin szintjére

  Sokan a home office vagy más ok miatt sokkal többet ülnek és kevesebbet mozognak, mint korábban tették. Ez pedig mind az inzulinrezisztencia, mind a cukorbetegség egyik rizikófaktora lehet, a már diagnosztizált betegeknél pedig ronthat az állapoton. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus az összefüggésekről és a megoldási lehetőségekről beszélt.

  ---

Milyen más életmódbeli változtatásokat érdemes bevezetni az inzulinrezisztencia kezelése során?

Az étrend megváltoztatása mellett a rendszeres testmozgás a másik elsődleges javaslat az inzulinrezisztencia kezelése során. A fizikai aktivitás az általános jóllét mellett abban is segít, hogy az izmok sejtjei érzékenyebbek legyenek az inzulinra, ami elősegíti a vércukor jobb felvételét. A rendszeres testmozgás növeli a glükóztranszporterek számát a sejtek felszínén, és javítja az általános anyagcsere-állapotot. A legjobb hatás elérése érdekében a következő heti célokat tűzhetjük ki:

• Összesen 150 perc mérsékelt intenzitású aerob tevékenység vagy 75 perc erőteljes intenzitású aerob tevékenység (például úszás, csoportos fitneszóra)
• Két nap erőnléti edzés (például súlyok emelése, saját testsúlyos edzés), amely minden főbb izomcsoportot érint

A testmozgás segít az optimális testsúly elérésében is, valamint a hasi zsír csökkentésében, ami szorosan összefügg az inzulinrezisztenciával. A súlyfelesleg leadása bizonyítottan javítja az inzulinérzékenységet.

Milyen más lehetőségek vannak az inzulinrezisztencia kezelése érdekében?

Az étrend módosítása és a rendszeres testmozgás bevezetése mellett egyéb lépéseket is tehetünk, hogy még hatékonyabbá váljon az inzulinrezisztencia kezelése. Az inzulinrezisztencia kezelése hatásosabbá tehető az alábbiakkal:

• Elegendő mennyiségű alvás: A rossz vagy elégtelen minőségű alvás megzavarja a normál hormonális egyensúlyt, beleértve a kortizol és az inzulin elválasztását. Az egyensúly felborulása növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A szakértők azt javasolják, hogy a felnőttek éjszakánként hét-nyolc órát aludjanak.
• Stresszkezelés: A krónikus stressz szintén emelkedett kortizolszinthez vezet, ami növelheti a vércukorszintet és csökkentheti az inzulinérzékenységet. Próbáljon ki bevezetni néhány stresszkezelési módszert a mindennapjaiba, például légzőgyakorlatokat, a meditációt vagy más relaxáló tevékenységeket.
• Dohányzásról történő leszokás: A dohányzás fokozhatja az inzulinrezisztenciát a gyulladás és az oxidatív stressz elősegítésével. Ezzel szemben a dohányzásról történő leszokás javítja az inzulinérzékenységet, a keringést és az erek állapotát.
• Táplálékkiegészítők: Az inzulinrezisztencia kezelését elősegíthetik például az omega-3 zsírsavak, a magnézium, a króm és a D-vitamin. Mielőtt azonban belekezdene valamilyen étrend-kiegészítők szedésébe, mindig beszéljen a kezelőorvosával!

  Téma szakértői

  

  Dr. Bérczy Judit

  endokrinológus, belgyógyász

  

  Nagy Abonyi András

  gyógytornász, mozgásterapeuta

  

  Dr. Borus Hajnal

  endokrinológus, belgyógyász, diabetológus

  ---