A mellékvese a vese felső csúcsán foglal helyet, páros szerv. A kérge a hormonális rendszerhez, míg velője inkább az idegrendszerhez tartozik. A mellékvesekéreg szteroidokat termel: anyagcsere szteroidokat, szexuál szteroidokat és vízháztartást szabályozó szteroidokat. Ennek megfelelően a mellékvesekéreg szabályozó hatással bír az anyagcsere, a nemi szervek és a vízháztartás működésére. A nemi szervek irányítását már magzati életkorban átveszik a nemi szervekben (petefészek, here) termelődő hormonok. A mellékvese kéreg működését az agyalapi mirigy szabályozza, ami pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll.
A mellékvesekéreg működésére jellemző laborparaméterek: kortizol, ACTH, aldoszteron. A belső szabályzó rendszer (hypothalamus-agyalapi mirigy-mellékvesekéreg) működésének vizsgálatára terheléses tesztek használatosak. Ilyenek a dexamethason-, az ACTH- és a CRH teszt.
A mellékvesekéreg túlműködése, elsősorban a kortizol (anabolikus szteroid) túltermelődése, illetve túlzottan magas szintje. Leggyakoribb oka a külső szteroid folyamatos és nagy dózisú bevitele. A Cushing szindróma belső oka lehet a mellékvesekéreg saját túlműködése (jótékony és rákos daganatok), az agyalapi mirigy illetve a hypothalamus túlzott működése (daganatok), illetve az un paraneoplasias szindróma (daganatok által más szövetekben termelt kortizol).
Általában jellemtelen. Fáradtság, teljesítő képesség csökkenése, gerinctáji fájdalom, fejfájás, testtömeg növekedés, hangulati változások, csontritkulás, menstruációs zavarok. Problémás bőr, pattanások, szőrnövekedési zavar, striák.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben meghúzódó betegség azonosítására használatos az ultrahang, a CT, az MR.
Amennyiben az emelkedett kortizol szint nem mesterséges, külső bevitel következménye, úgy a kezelés műtéti: a mellékvesekéreg hormont termelő daganat eltávolítása.
A mellékvesekéreg alulműködésének oka általában autoimmun folyamat. Ritkán fertőzés, daganat.
Apátia, kedvetlenség, gyengeség, só utáni étvágy, szomjúság hiánya. Hiperpigmentáció (hajlatokban, tenyéren, talpon, hegekben), vitiligo, fogyás, alacsony vérnyomás, izomgyengeség.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben meghúzódó betegség azonosítására használatos az ultrahang, a CT, az MR.
A hiányzó hormonok pótlása.
Aldoszteron (vízháztartást szabályozó szteroid) túltermelődése. Általában a mellékvesekéreg jó- vagy rosszindulatú daganata áll a háttérben.
Magasvérnyomás, fokozott vizeletürítés, fokozott szomjúság, fejfájás, izomgyengeség, átmeneti bénulások.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben meghúzódó betegség azonosítására használatos az ultrahang, a CT, az MR.
A túltermelést okozó daganat műtéti eltávolítása.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.