Pajzsmirigy műtét

A pajzsmirigy műtéti beavatkozása az esetek többségében egyszerre szolgálja egy adott elváltozás gyógyítását és a betegség kiújulásának megelőzését is.

Pajzsmirigy műtét okai:

leggyakoribb oka a göbös struma
nem göbös, diffúzan megnagyobbodott pajzsmirigy
pajzsmirigy túlműködés
autoimmun pajzsmirigy betegségek
pajzsmirigy ciszták
pajzsmirigy daganat (jó vagy rosszindulatú)

Szükséges-e a pajzsmirigy műtét?

A szükséges vizsgálatok elvégzése (a laboratóriumi-, az ultrahangos-, az izotóp- vizsgálatok, a sejtminta vétel, gégészeti vizsgálat, mellkas röntgen vizsgálat végzése) után kell elhatározni, hogy a műtét indokolt vagy sem.

A leletek áttekintése után mérlegelnie kell az orvosnak az adott beteg esetében a kockázat és haszon arányát. Nem szabad olyan beavatkozást végezni, amelyiknek a kockázata nagyobb, mint a várható haszna. Ezt csak a beteggel együtt, a beteg részletes tájékoztatása után lehet eldönteni.

Sebészi beavatkozás szükségességével kapcsolatban jelentkezzen be konzultációra sebész szakorvosunkhoz.

Pajzsmirigy műtéttel járó szövődmények

A pajzsmirigy műtétek fontos jellegzetessége a pajzsmirigy hormontermelő funkciójából következik. Szemben sok más viszonylag gyakori műtéti beavatkozással (vakbél-, epehólyag-, emlőműtét), ahol a műtét okozta csonkolás önmagában nem jár negatív szervi következményekkel, a pajzsmirigy műtét után fennáll a csökkent pajzsmirigyműködés, egy új betegség kialakulásának a veszélye.