Szelén

Mi az a szelén?

Milyen tüneteket okoz a nem elegendő szelénbevitel?

Hogyan is függ össze a szelén a pajzsmiriggyel?

Milyen betegségekben jó a szelén?

A szelénhiány kezelése

Kikre nézve lehet veszélyes a szelén hiánya?

Szelénhiány diagnózisa

Szelénhiánnyal kapcsolatos szolgáltatásaink

Laborvizsgálatok: hormonszint mérés
Endokrinológiai vizsgálat
Képalkotó vizsgálatok

Dietetikai szolgáltatás 

Mi az a szelén?

A szelén egy ásványi anyag, amely az emberi test számára fontos tápanyag. A szelén az élelmiszerekben található, és a növények, az állati termékek, valamint a talaj révén kerül az élelmiszerekbe. Az élelmiszerekben a szelén többnyire szerves formában található, például a fehérjékhez kötődve.

A szelén egy olyan ásványi anyag, amely fontos szerepet játszik az endokrin rendszer működésében. Az endokrin rendszer az a szervrendszer, amely a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok segítségével szabályozza az anyagcserét, a növekedést, az érzelmeket és az általános természetes élettani folyamatokat.

A szelén részt vesz a pajzsmirigy hormonok szintézisében és aktiválásában is, amelyek fontos szerepet játszanak az anyagcserében, a testméret fenntartásában és a sejtek normális működésében. A pajzsmirigy hormonok megfelelő termelődéséhez szükség van nem csupán jódra, hanem szelénre is, ezért az elégtelen szelénbevitel pajzsmirigybetegségek kialakulását okozhatja.

A szelénhiányos állapotban a pajzsmirigy hormonok termelődése csökkenhet, ami az anyagcsere lassulásához, a hajhulláshoz, a bőr szárazságához, a szív- és érrendszeri betegségekhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet.

Emellett a szelénnek fontos szerepe van a reproduktív hormonok szabályozásában is, amelyek az emberi szervezet szexuális fejlődését és a szaporodást irányítják.

Összességében tehát elmondható, hogy a szelén kulcsfontosságú ásványi anyag az endokrin rendszer működése szempontjából, és hiánya súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A megfelelő szelénbevitel érdekében érdemes kiegyensúlyozott és változatos étrendet folytatni, amely tartalmazza a szelénben gazdag élelmiszereket.

Milyen tüneteket okoz a nem elegendő szelénbevitel?

A szelén hiánya súlyos egészségügyi problémákat okozhat, amelyek között vannak akut és krónikus tünetek is. A szelén hiánytünetei azonban változóak lehetnek az egyén szervezetének szelén tartalmától, az életkortól, az életmódtól és az étkezési szokásoktól függően.

Az alábbiakban olvasható a szelén hiányának általános tünettana:

• Gyengült immunrendszer: a szelén hiánya csökkentheti a fehérvérsejtek számát és aktivitását, amelyek fontos szerepet játszanak a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni védekezésben.
• Pajzsmirigy problémák: a szelén hiánya növelheti a pajzsmirigy betegségek kialakulásának kockázatát, mivel a pajzsmirigy hormonok szintéziséhez és aktiválásához is szükséges.
• Szív- és érrendszeri problémák: a szelén hiánya növelheti a szívbetegségek kockázatát, mivel a szelén részt vesz az antioxidáns védekezésben, amely segít a szabadgyökök által okozott károsodás megelőzésében.
• Hosszabb gyógyulási idő: a szelén hiánya lassíthatja a sebgyógyulást és hosszabb ideig tarthat az egészségügyi problémák utáni rehabilitáció.
• Neurológiai rendellenességek: a szelén hiánya súlyos esetben neurológiai rendellenességekhez is vezethet, mint például a Keshan-betegség, amely az idegrendszeri funkciók károsodásához vezet.

A szelén hiányának előfordulása viszonylag ritka az átlagos étrend mellett, de bizonyos táplálkozási hiányosságok, például a szelénben szegény talajon termelt élelmiszerek fogyasztása, valamint bizonyos emésztőrendszeri betegségek, például a Crohn-betegség vagy a gyomor bypass műtét is növelhetik a szelénhiány kockázatát. Amennyiben gyanítja valaki, hogy szelénhiány állhat fenn nála, érdemes orvossal konzultálni.

Hogyan is függ össze a szelén a pajzsmiriggyel?

A szelén és a pajzsmirigy között szoros kapcsolat áll fenn, mivel a szelén fontos szerepet játszik a pajzsmirigy hormonok szintézisében és aktiválásában. A pajzsmirigy hormonok, például a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4), fontos szerepet játszanak a test anyagcseréjének szabályozásában, és szükségesek az egészséges növekedéshez és fejlődéshez.

A pajzsmirigy sejtekben található enzimek, például a dejodáz enzimek, segítenek a szervezet számára hasznosítható aktív pajzsmirigy hormonok előállításában. Ezek az enzimek azonban szelénfüggők, vagyis a szelén hiánya csökkentheti az enzimek aktivitását, és így csökkentheti a pajzsmirigy hormonok szintézisének hatékonyságát is.

A szelén hiánya krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladáshoz (Hashimoto-thyreoiditis) is vezethet, mivel az antioxidáns védekezés csökkentése miatt a pajzsmirigy sejtek károsodása és pusztulása gyakoribbá válik. Ezen kívül a Keshan-betegség is összefüggésbe hozható a szelén hiányával, amely a szelénhiányos területeken élők körében fordul elő és az idegrendszeri és kardiovaszkuláris rendszer súlyos rendellenességeit okozhatja.

Ezért is nagyon fontos, hogy elegendő mennyiségű szelént tartalmazó ételt fogyasszon az ember, többek között az egészséges pajzsmirigy működésének fenntartása érdekében. A szelén elengedhetetlen szerepet játszik még az immunrendszer védelmében is, ami szintén elősegíti az egészséges pajzsmirigy működést. Ha valaki pajzsmirigy problémákat tapasztal, akkor fontos, hogy konzultáljon orvosával, és az étrendjének megfelelő mennyiségű szelént tartalmazó élelmiszerekkel kiegészítse azt, ha a vizsgálatok alátámasztják a szükségességét.

 Milyen betegségekben jó a szelén?

A szelénnek számos egészségügyi előnye van, és segíthet megelőzni és kezelni különböző betegségeket, ha megfelelő mennyiségben van jelen a szervezetben. Az alábbiakban olvasható néhány betegség, amelyekben a szelén hasznos lehet:

• Autoimmun betegségek: a szelén segíthet csökkenteni az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát és javítani azok állapotát, például a Hashimoto-thyreoiditiszt és a rheumatoid arthritist.
• Pajzsmirigy betegségek: a szelén segíthet javítani a pajzsmirigy működését és csökkenteni a pajzsmirigy betegségek kockázatát, például a pajzsmirigy alulműködést és a Graves-Basedow betegséget.
• Rák: a szelénnek antioxidáns hatása van, és segíthet csökkenteni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, például a vastagbél-, a tüdő-, a prosztata-, a mell- és a bőrrákot.
• Szív- és érrendszeri betegségek: a szelénn antioxidáns hatása miatt segíthet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, például a szívritmuszavarokat, a magas vérnyomást és az érelmeszesedést.
• Idős korral járó betegségek: a szelén segíthet javítani az agy és az idegrendszer funkcióit, és csökkentheti a szellemi hanyatlás kockázatát az idős korban.

Fontos megjegyezni, hogy a szelén csak része a betegségek megelőzésének és kezelésének, és nem helyettesíti az orvosi kezelést. Ha valaki bármilyen egészségügyi problémát tapasztal, mindig javasolt orvoshoz fordulni, mielőtt bármilyen étrend-kiegészítőt vagy vitaminokat szedne.

A szelénhiány kezelése

A szelénhiány kezelése az alacsony szelénszintű étrend megváltoztatásával, valamint szelén tartalmú étrend-kiegészítők vagy gyógyszerek alkalmazásával lehetséges. A szeléntablettákat vagy kapszulákat csak orvosi javaslatra és felügyelet mellett szabad szedni, mivel hirtelen nagy mennyiségben káros lehet.

A szelén pótlásának leghatékonyabb módja az egészséges és változatos étrend kialakítása, amely magában foglalja a szeléntartalmú ételeket. A szeléndús ételek közé tartoznak a tengeri ételek, a húsok, a diófélék, a hüvelyesek, a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök. Például a brazil dió rendkívül magas szeléntartalmú, de a tojás, a lazac, a csirkemell, a teljes kiőrlésű kenyér és a spenót is jó forrása lehet a szelénnek.

Ha valaki szelénhiánnyal küzd, érdemes orvosával beszélni a megfelelő étrend-kiegészítők vagy gyógyszerek alkalmazásáról, és követni az ajánlott adagolást. A szelén pótlása lassan történik, mivel a nagyobb mennyiségű szelén bevétele mérgező lehet. Ezért fontos, hogy az ajánlott adagot ne lépje túl és folyamatosan ellenőrizze a szervezet szelénszintjét orvosa segítségével.

Kikre nézve lehet veszélyes a szelén hiánya?

A szelénhiány veszélyes lehet mindenki számára, de bizonyos csoportoknál nagyobb kockázatot jelent. Például a terhes és szoptató nőknek, valamint a csecsemőknek, kisgyermekeknek különösen fontos a megfelelő szelénbevitel, mivel a szelén fontos szerepet játszik az idegrendszer és az immunrendszer fejlődésében és működésében.

Emellett a krónikus vesebetegségben, a Crohn-betegségben, a cöliákiában, valamint azoknál, akiknek gyomor- vagy bélrendszeri műtétjük volt, szintén nagyobb a szelénhiány kockázata. Az idősebb emberek, az alkoholizmusban szenvedők, valamint azok, akik alacsony  szeléntartalmú étrendet követnek, egyaránt nagyobb valószínűséggel alakulhat ki szelénhiány.

Szelénhiány diagnózisa

A szelénhiány diagnosztizálása vérvizsgálattal történik. A vérvizsgálat segítségével meghatározható a szervezetben lévő szelén mennyisége, és így meg lehet állapítani, hogy valaki szenved-e szelénhiányban.

Azonban a szelénhiány diagnózisa nem mindig egyszerű, mivel a szelén mennyisége a szervezetben változó, és a szelénszint vérvizsgálatokkal történő meghatározása nem mindig megbízható. Emiatt az orvosok általában más teszteket is alkalmaznak a szelénhiány diagnosztizálására, például a pajzsmirigyfunkciós teszteket, mivel a pajzsmirigybetegségek és a szelénhiány gyakran együtt járnak.

Egyéb tünetek és panaszok, mint például az állandó fáradtság, a hajhullás, a bőrproblémák vagy a gyengeség, szintén jelezhetik a szelénhiány lehetőségét, és orvoshoz kell fordulni, ha valaki ilyen tüneteket tapasztal. Az orvos a panaszok és a vérvizsgálati eredmények alapján megállapíthatja, hogy valóban szelénhiány áll-e a tünetek hátterében.

Összességében elmondható tehát, hogy a szelén fontos ásványi anyag, amelynek számos pozitív hatása van az egészségre, például az immunrendszer és a pajzsmirigy működésének támogatásában. A szelénhiány káros lehet az egészségre, és különböző tüneteket okozhat, például hajhullást, bőrproblémákat, gyengeséget és fáradtságot.

A szelénhiány diagnosztizálása leggyakrabban vérvizsgálattal történik. A szelénhiány kezelése az étrend módosításával vagy szelénpótló készítményekkel lehetséges, de a kezelési terv az egyén szelénszintjétől és egészségi állapotától függ. A szelénhiány megelőzése érdekében fontos, hogy az emberek változatos étrendet kövessenek, amely magában foglal olyan szelént tartalmazó élelmiszereket, mint például a halakat, a baromfit és a dióféléket.

Téma szakértői

Prof. Dr. Góth Miklós PhD

endokrinológus, az MTA doktora

Dr. Békési Gábor PhD

endokrinológus, belgyógyász, egyetemi docens

Vajdovich Dorottya

dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc

---